Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
4. Árvízmentesítés és árvízvédekezés
4. ÁRVÍZMENTESÍTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDEKEZÉS A folyók árvizeit a középvízi meder általában nem tudja levezetni. Az árvizek így a mederből kilépve elborítják a környező területet, az ún. árterületet. Azokat a munkálatokat, amelyek a folyók árterületét mentesítik az időszakos elöntésektől, árvízmentesítésnek vagy röviden ármentesítésnek nevezzük. Ez megelőző tevékeny ség tehát, amely részben új védelmi rendszer létesítésére, részben a meglevő művek védőképességének fokozására irányul Az a tevékenység viszont, amelyet az árvíz ideje alatt kell kifejteni annak érdekében, hogy az árvízvédelmi létesítmények feladatuknak megfeleljenek, árvízvédelem vagy árvíz- védekezés . Hazánk árvédelmi szempontból jelentősebb folyói: Duna (417 km), Rába (182 km), Dráva (143 km), Tisza (585 km) Szamos (52 km), Bodrog (48 km), a Körösök (219 km), Maros (50 km). Mivel e folyóknak általában kis esésű alsó szakaszuk esik az ország területére, ezért ármentesítésük módszere: az árvizek kiöntésének megakadályozása árvédelmi gátakkal (4-1. ábra). Az eddigi ármentesítések eredményeként a fenti folyóink gátakkal védett árterületeinek nagysága 23 550 km.2, a védőtöltések összes hossza pedig mintegy 4200 km, amelyből a Tisza és mellékfolyóira az összes hossz mintegy 2/3-a jut A magyarországi árvízvédelem kiépítése már a XV. században elkezdődött. 1845-ig főleg a Duna, a Tisza és mellék folyóik mentén épültek helyi védelmi vonalak, összesen kb. 800 km hosszban, majd az 1845. évi nagy tiszai árvíz után a Tisza völgyében indult meg a rendszeres árvízi folyószabá lyozás és gátépítés, egyelőre a középmagas árvizek ellen nyújtva védelmet. Az 1876. és 1899. évek között sajnos 8 katasztrofális árvíz volt a Dunán és a Tiszán, amikor az árvizek gátakkal történő összeszorítása már olyan számottevő vízszintemelke- dést okozott, hogy a gátakat meghágő árvizek egy évtized alatt mintegy 2 millió hektár területet öntöttek el. E kedvezőtlen tapasztalatok alapján került sor az egységes műszaki szempontok szerint kialakítandó gát, illetve töltésméretek megállapítására, a legfontosabb védvonalak kiépítesére. *• £ * 1945 után folyóinkon újból olyan katasztrofalis árvizek vonultak le, melyek mind magasságuk, mind tartósságuk tekintetében túlhaladták az eddig ismert értékeket. Az 1954 81
