Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
3. Sík-, domb- és hegyvidéki vízrendezés
3.13. Építés és fenntartás A belvízrendszerek építésénél három nagy munkacsoportot különböztetünk meg: a belvízlevezető hálózat, a tározórendszer és a műtárgyak, elsősorban a torkolati műtárgyak építése. A belvízlevezető hálózat és tározórendszerek építése elsősorban földmunkát jelent. A földmunka kézi és gépi erővel végezhető el. A műtárgyak építésénél elsősorban a helyes alapozási mód megválasztására kell ügyelnünk, mert ellenkező esetben a műtárgyak megrepedése, a gépi berendezések üzemzavara következik be. Kis műtárgyak építésénél törekednünk kell az előregyártás -megvalósítására, az előre gyártott elemek zavartalan szállítására. Az építés időbeli tervében az első helyet a torkolati műtárgyak építése jelenti. A csatornákat a torkolati művek- től felfelé haladva kell elkészíteni. A mellék- és gyűjtőcsatornák nagy részét esetleg csak néhány évvel később építik meg,miután a tározásra kijelölt helyek műszaki berendezései már elkészültek és a tározók üzemképesek. A csatornák fenntartási munkái közül elsősorban a csatornákban jelentkező iszaplerakódás és a benövés elleni küzdelem a jelentős. Az eddigi tapasztalatok szerint az évi iszaplerakódásbfm-enként átlagosan 0,1 m3. Az ország egész csatornahálózatában évente 2,5 millió m3 iszap rakódik le. Az iszaplerakódás mértéke talajok szerint változik. Különösen gyorsan iszapolódnak az öntözővíz vezetésére is felhasz nált belvízcsatornák. Az iszaplerakódás egyrészt a csatorna vízszállító képességét csökkenti, másrészt elősegíti a vízi növényzet erősebb burjánzását. A csatornahálózatot általában 5 évenként kell iszap- talanítani és a vízi növényzetet évente legalább kétszer kell lekaszálni. A fenntartási munkák közül a fő.csatorna torkolati zsilipjének és szivattyútelepének fenntartása emelhető ki. Mivel a torkolati zsilip rendszerint az árvíz- védelmi töltésben van, a kimosásokat állandóan figyelemmel kell kísérni. A szivattyútelepet hasonlóképpen ellenőrizni kell. A felszíni vízelvezetés berendezéseinek üzeme lényegében a felszíni vízvédelmet jelenti. A védelmi munka a védekezés előtti teendőkből, a tényleges védekezésből és a belvíz levonulása utáni intézkedésekből tevődik össze.
