Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)

1. Vízgazdálkodás

- A lakosság ivóvízzel való ellátása és a lakótelepek csatornázása a szociális és egészségügyi ellátás színvonalának növelésében nagy jelentőségű, az életszínvonal emelésének, a településfejlesztésnek nélkülözhetetlen része.- Az iparfejlődés következtében az ipari és szolgáltató ága- zatok használják fel a termelt víz nagyobb részét.- A mezőgazdaság belterjes fejlesztéséhez - éghajlati adottságaink következtében - számottevő mennyiségű vízkészletet kell rendelkezésre bocsátani és biztosítani kell a termelésre káros és felesleges vizek elvezetését.- A közlekedéshez - az ágazat jelentős vízigényén felül - a vízi közlekedés, különösen a nemzetközi vízi utak jelentőségének növekedése révén kapcsolódik a vízgazdálkodás .- Több ágazatot és a lakosság nagy részét érinti az árvíz- védelem, amely a védett területek értékének növelését biztosítja.- Az ágazatok vízhasználatában a növekvő szennyeződés következtében egyre nagyobb fontosságú a vizek tisztaságának védelme. J

A vízügyi jog rendszerét alkotó jogszabályok szerteágazóak. Elvi alapja, átfogó kerete a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény és végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13-) Korm. számú rendelet. Ennek egyik legfőbb szabálya a vízjogi engedélyezési eljárás.

Vízjogi engedély szükséges - a jogszabályban meghatározott néhány kisebb jelentőségű, a vízgazdálkodás egységes rendjét mélyebben nem érintő esettől eltekintve - minden vízi munka elvégzéséhez, vízi létesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez ("létesítési engedély), továbbá annak használatba vételéhez és üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).

Vízi munka, illetőleg vízhasználat az a tevékenység, vízi létesítmény pedig az a mű, műtárgy, berendezés, felsze- relés vagy szerkezet, amelynek az a műszaki és gazdasági rendeltetése, hogy a víz lefolyási (áramlási) viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek, elhárítása, illetőleg a víz hasznosítása céljából befolyásolja.

A vízjogi létesítési engedélyt a vízi munka elvégzéséhez, illetőleg a vízi létesítmény megépítéséhez az építtető (beruházó), ugyanezt az engedélyt a vízi létesítmény átalakításához vagy megszüntetéséhez, valamint a vízjogi üzemeltetési engedélyt az üzemeltető köteles megszerezni.

A vízjogi engedély csak akkor adható ki, ha a vízi munka, vízi létesítmény, vízhasználat beleilleszkedik a vízgazdálkodás rendjébe, nem sérti a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelméhez fűződő érdekeket, megfelel a vízi munkákra, a vízi létesítményekre, a vízhasználat gyakorlására vo-