Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Térképek - A nagyiváni tározó térségének helyszínrajza
Tiszalök Vízlépcső és vízerőmű A Tiszántúl legfontosabb folyami nagyműtárgya Mosonyi Emil tervei szerint épült meg a Tisza 518,2 fkm szelvényében. Az 1954-ben átadott duzzasztómű segítségével gravitációs kivezetéssel a Keleti- és a Nyugati-főcsatornán 40-60 m-Vs vízhozamot lehet juttatni a Tiszántúl vízben szegény vidékeire, ezen belül 28 m Vs víz adható át a Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszerbe. Az 1959- ben megépített vízerőmű a Tisza vízerejének hasznosítását teszi lehetővé. A beépített energiatermelő kapacitás 14 MW. A hajózsilip 1200 tonnás uszályokat tud fogadni. A Tisza szabályozás emlékműve Az emlékmű története 1967-ben kezdődött, amikor már közelgett a Tisza szabályozás megkezdésének (1846. augusztus 27.) 125. évfordulója. Ekkor született az a felismerés, hogy nagyon hiányzik egy emlékmű Vásárhelyi Pálról, a mérnökről. A megbízást a Ferenczy Béni-tanítvány Vígh Tamás szobrászművész kapta, akinek az egykori siófoki vízügyi múzeum kertjében álló, Beszédes Józsefet ábrázoló mellszobrával nagyon elégedett volt a megrendelő OVF. Vígh Tamás el is készítette tervét. A művész egy fantasztikus, rendkívüli benyomást keltő szobor- és földmű-együttest álmodott meg, de a kompozíciót nem fogadták el, csaknem feledésbe merült. 40 évnyi hányattatás után, 2007. november 30-án került méltó helyére, a Tiszalöki Arborétumba. Vígh Tamás művének szimbolikája az egész Alföldre átfogóan utal, együtt láttatja a mérnöki géniuszt és a magyar parasztokba sűrített őserőt; mindazokat, aki együtt alkották meg a Tisza szabályozás nagy művét. Az alkotóművész felirata a szobron még távolabbra mutat, egyszerre utalva a múltra és a jövőre: ,^4 mérnök, aki érj, hogy a természet és az ember sorsa közös”. Intő szavak! NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1926. évi dunai árvizet rendkívüli, majdnem 100 napos tartóssága teszi emlékezetessé. A Szigetközben az áteresztő altalaj miatt nagy kiterjedésű fakadóvíz elöntések, a jugoszláv Duna-szakaszon az országhatár és a Dráva-to- rok között gátszakadások keletkeztek. Árvízi bajok a jugoszláv határon — 1926. A trianoni békeszerződés, mivel az új államhatárok számos folyót és csatornát kereszteztek, ill. érintettek, „VÍZREZSIM” cím alatt a harmadik fejezet 292. és 293. cikkeiben határozta meg az utódállamok vízügyi kötelezettségeit. Ennek megfelelően — a Duna-medence vízügyeinek egységes kezelése érdekében - 1920. június 4-én megkezdte működését a trianoni szerződés alapján létrehozott Állandó Nemzetközi Dunai Vízügyi Műszaki Bizottság (CRED). A szervezet — nem sokkal a megalakulása után — számos vitás kérdéssel foglalkozott, de ezek közül is kiemelkedett az 1926. évi dunai árvízzel kapcsolatos károk tekintetében lefolyt magyar-jugoszláv vita. A nyári árvíz következtében a Szigetközben az áteresztő altalaj miatt nagy kiterjedésű fakadóvíz elöntések, a jugoszláv Duna-szakaszon azonban az országhatár és a Dráva-torok között gátszakadások keletkeztek. A felelősséggel kapcsolatos jugoszláv-magyar vita a CRED 1928. évi lussinpiccolói ülésszakán hágott tetőfokára. Ennek lezárása érdekében Benedek József végzett első alkalommal tudományos vizsgálatokat valamilyen árvízszint rekonstruálására. Nemzetközi tekintetben is méltányolt módszertani kutatásait, valamint az árvíz okairól készült jelentést a Vízügyi Közlemények 1932. évfolyamának 2. száma adta közre: „A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok tájékaié' címmel.
