Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Vízfolyások - Bódva
1919. április-június között rendkívüli árhullámok vonultak le a Tiszán, a Szamoson, a Körösökön és a Maroson. A Tisza Tiszefúred felett ádag 25 cm-rel maradt el az addigi legmagasabb 1888. évi árvíztől, míg az alább fekvő szakaszon ádag 50 cm- rel meghaladta korábbi maximumokat. A tiszai árvédekezést nehezítették a Tanács- köztársaság haderői és a román királyi csapatok közötti harcok, mert sok helyen a védelmi vonalat a tiszai töltések jelentették, amelyek így a hadműveletektől is sérültek. A tiszai töltések két oldalán a Román Királyság és a Magyar Tanácsköztársaság csapatai néztek egymással farkasszemet. A román fennhatóság alá eső társulati területet fenyegető árvízi veszély elhárítása érdekében — a társulati vezetők tiltakozása dacára — a román hatóságok egyszerűen átvágták a töltést, s ezzel az alsóbb magyar részekre engedték a vizet. A szolnoki hidat ekkor robbantották fel, Csongrádon átszakították a töltést és hajókat süllyesztettek el. A város határában ekkor közel 30 km2 került víz alá. A Körösökön levonuló árvíz is „korszakos” volt. Ennek hatására határozta el a Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat a töltéskorona szintjének egy méterrel való megemelését. A Maros árvize viszont alatta maradt a korábbi csúcsnak. A Szamos áradása abnormálisán magas, a Bodrogé közepes volt. Az árvízi tapasztalatok alapján a tiszai gátak 1895-ös méreteihez képest űjabb méretnövelést rendeltek el. NEVEZETES ÁRVIZEINK Helyi vízkárvédekezés a Marcalon Egyházaskesző térségében A NYUDUVIZIG központi ügyeletére április 4-én 20:04 órakor bejelentés érkezett az ÉDUVIZIG Rábai szakasz- mérnökségéről, hogy Egyházaskeszőn, a Marcal depónia átszakadt, a kifolyó víz a Marcaltői övcsatorna felé folyik. A helyszíni bejárás alapján megállapításra került, hogy az érintett szakaszon nem épült ki depónia, hanem az Egyházaskesző — Nemesgörzsöny összekötő üt közüti híd felvízi oldalán lévő bal parti kavicsolt földüt mélyebb részén folyik ki a víz a mezőgazdasági területekre, az övcsatorna illetve Marcaltő irányába. A Marcaltői alsó házak kertjében emelkedik a víz, a legveszélyeztetettebb épületnél még 40-50 cm biztonság volt. Április 5-én 00:41 órakor a Győri és a Szombathelyi VÍZIG ügyeletesei felajánlották a Marcaltői polgármesternek a műszaki segítségnyújtást, de ő azt nem kérte. Az érintett Marcal szakaszon a vízfolyás vagyonkezelője a NYUDUVIZIG, míg Egyházaskesző, Nemesgörzsöny, Marcaltő és Malomsok települések az ÉDUVIZIG működési területéhez tartoznak. A Marcal bal parti szakasza nyílt ártér, védőművek nincsenek, az árvízi elöntés a NYUDUVIZIG területén belterületet nem veszélyeztetett. Marcaltőnél viszont a Marcal lakott területeket veszélyeztetett, valamint a Marcaltői övcsatorna Malomsok (Veszprém megye) felé vitte a vizeket, belterületeket is veszélyeztetve. Az Egyházaskesző—Nemesgörzsöny összekötő utat, valamint a közúti híd és Egyházaskesző közötti szakaszát elöntötte a víz, ezért lezárták. A 14. sz. Pápa-Csorna vasútvonalat is érintette az elöntés. A Marcal menti elkészült védvonal egy szakasza A védekezés célja Marcal vízfolyáson a további vízkifolyás megakadályozása volt ideiglenes védmű építésével, és Marcaltő belterületének védelme a további elöntéstől. A Marcal bal partján, a meghágás helyén homokzsákolási és pallózási munkálatokat folytattak a kiáramlás elzárására. Az elkészült ideiglenes védvonal hossza 564 m volt. Az OVF engedélye alapján az EDUVIZ1G és a NYUDUVIZIG légi szemlét végzett a Marcal menti elöntött terület légi fotózására a későbbi kiértékelés céljából. Április 8-án 18:00 órakor fejeződött be az átfolyás elzárása. Kiépült a teljes ideiglenes védvonal. A védvonal mindkét végén homokzsákokat raktak le, hogy az esetleges csurgásokat, elmozdulásokat meg lehessen akadályozni. Április 9-től helyreállítási munkák folytak, és végül május 8-án a műszaki átadás-átvételi eljárás lezajlott. Belvizes táj az Alföldön Ideiglenes védvonal építése a Marcal mentén A Marcal menti védvonal a víz levonulása után
