Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Szakkifejezések - Árvízi szükségtározó

Kezdőidöpont: 2013.04.02. 06 UTC 01 5 10 15 20 30 40 50 60 80 100 150 mm mmmmm Szükségtározó? Szükségtározás? 1859-ben árvíz vonult le a Temes-Béga völgyében, amely mintegy 1720 km2 területet öntött el. A ka­tasztrófa hatására az akkori Béga csatorna kir. mű­vezetőség főnöke, Háky Dániel tervet készített a Temes és a Béga völgyének a rendszeres elöntések­től való megóvására Ebben új gondolatként szere­pelt az árhullámok tetőző hozamának csökkentése egy erre kijelölt terület, az ún. „mérséklő medence” (mai nevén szükségtározó) elárasztása révén. A szükségtározás korai előfutárai közül három esemény említhető. 1855. március 30-án a „borso­di hatóság” vágatta át Solymoshátnál a Tisza bal par­ti töltését a jobb parti területek mentesítése érde­kében. 1888. március 17-én - S^atmár városának megmentése érdekében, katonai biztosítást igény­be véve - átvágták a nagykárolyi országutat. A ki- ömlő víz a folyó bal partján rohant le és rövid idő alatt másfél métert apadt. S^atmár városa akkor megmenekült az elöntéstől. A Kutas-csatorna men­tén az 1919. évi árvíznél a töltés átvágásával ideig­lenes árvíztározás történt. Belvízhelyzet az Alsó-Tisza vidéken A megelőző időszak csapadéktevékenysége valamint a felmelegedés hatására bekövetkezett olvadás miatt a bel­vizek összegyülekezése március elején felgyorsult. Egyidejűleg a Tisza folyó emelkedő vízállása miatt a gra­vitációs bevezetési lehetőség több szivattyútelepen meg­szűnt, a főcsatornák vízszintje megemelkedett, és a szi­vattyútelepeknél elérte az indulási szintet. A kialakult belvízi helyzet miatt március 18-tól több szivattyútelepen rendeltek el belvízvédelmi készültséget. A március végén kialakult hidrológiai helyzet következ­tében, valamint a nagy kiterjedésű elöntések miatt az ATIVIZIG valamennyi belvízvédelmi szakaszán terüle­ti fokozat elrendelésére is sor került. A maximális elön­tés április 08-án alakult ki, összesen 41 000 ha volt víz alatt az ATIVIZIG területén. Az április végi kedvező időjárási körülmények hatá­sára a területi elöntések jelentősen mérséklődtek, a szivattyúzási tevékenység, valamint a Tisza apadó tendenciája miatt a belvízvédelmi csatornák telí­tettsége és a szivattyútelepek üzemórái is csökken­tek, így május második dekádjában, május 21-éré az összes szivattyútelepen megszüntették a ké­szültségi fokozatot. NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1895. évi tiszai árvíz kialakításában - éppen úgy, mint 75 évvel később, 1970-ben — a Szamos, a Körösök és a Maros játszottak dön­tő szerepet. A szegedi tetőzés a Maros árhullá­mának hatására 37 cm-rel haladta meg a korábbi maximumot. Ennek ellenére számottevő elöntés már csak Szeged alatt fordult elő. Csaknem fél évszázad ármentesítő, vízszabályozó munkáját követően 1895-ben vonult le a Tiszán az első olyan nagy árvíz, amelynél a károk - a korábbi­akhoz képest - már mérsékeltek voltak. 1895-öt követően — a hatalmas munkálatok eredményei­nek köszönhetően - a kiépített tiszai töltéseken számottevő gátszakadás már nem fordult elő. Büdösszéki szivattyú provizórium (ATIVIZIG) Budapest árvízvédelmi szakaszai A mértékadó vízmérce: Budapest LNV: 860 cm (2006. IV. 04.) A védelmi szakasz Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) I. fok II. fok III. fok 1. Buda- Észak 12,318 550 650 750 II. Buda- Közép 12,675 570 700 840 III. Buda- Dél 15846 530 700 800 IV. Pest- Észak 25,232 600 700 810 V. Pest- Közép 7,476 650 750 840 VI. Pest- Dél 11,478 700 800 850 VII. Margitsziget 5,632 650 670 750

Next

/
Thumbnails
Contents