Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Szállítható szivattyú
Április 1-2. Április 1., hétfő Az esti órákban a Repce 287 cm-es vízállással tetőzött Répcelaknál (I. fok: 250 cm, II. fok: 300 cm). ooooooooooo A Répce árhullámképe Répcelaknál Április 2., kedd 04:00 A Tisza árhulláma 273 cm-es vízállással tetőzött Tiszabecsnél (I. fok: 300 cm). A Tisza árhullámképe Tiszabecsnél A nap folyamán a KÖVTZIGII. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Sebes-Körös, a Berettyó és a Hármas Körös öt árvízvédelmi szakaszán, a Fehér- és a Kettős Körös négy védelmi szakaszán pedig III. fokúra emelte a készültséget. Kvassay Jenő (1850-1919), az egységes vízügyi szolgálat megteremtője Állami szolgálatba lépése két esztendővel előzte meg a szegedi árvízkatasztrófát. A hazai ármentesítések - minden műszaki és szervezed hibájuk ellenére - ekkor már jelentősen előrehaladottak voltak, s egyre inkább előtérbe került a kérdés, mit kell tenni a már mentesített földekkel, hogyan lehet azok termőerejét a legjobban hasznosítani. A talajjavítások ügyének előmozdítására Kvassay szorgalmazta, hogy a földmívelési tárcán belül szervezzék meg a kultúrmérnöki szolgálatot, amely a birtokosoknak talaj javítási kérdésekben tanácsot ad, s a lecsapolások, talajcsövezések, esedeges öntözések és szikjavítások terveit is elkészíti számukra. Az 1879-ben életre hívott kultúrmérnöki hivatalok Kvassay vezetésével hamarosan az egész országban kialakították szervezeti hálózatukat, s az egyik legsikeresebb állami műszaki szolgálatnak számítottak. Kvassaynak műszaki és jogi téren döntő szerepe volt a szegedi katasztrófa utáni tanácstalanság közepette a Tisza-szabályozás korrekciójának kimunkálásában és végrehajtásában. Az ő elvi irányítása mellett munkálták ki mérnökök és jogászok az ország első vízügyi törvénykódexét (1885:XXIII. te.), amely az addigi vízimunkálatokkal kapcsolatos kaotikus állapotokat rendezte és kijelölte a fejlődés jogi kereteit. Kvassay pályafutásának második felében figyelmét a víziközlekedés, a hazai folyók hajózhatóságának megteremtése, a Duna nemzetközi víziúttá fejlesztése, valamint a Balatonnal kapcsolatos jövőbeli feladatok felé fordította. Mint a Balaton első kormánybiztosa jelentős anyagi erőt tudott a tavi kikötőépítések megindításához biztosítani. Ami a ví- ziutak fejlesztését illeti, ez elsősorban a Duna és a Tisza kisvízszabályozási munkáinak megindítását jelentette. Kvassay Jenő munkásságával gyakorlatilag egy konzekvens vízügyi politika alapjait vetette meg a Kárpát-medencében, amelyet az 1930-as években későbbi utódja, Sajó Elemér foglalt újra össze. Forrásadatok: OMSZ
