Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Vízfolyások - Hármas-Körös
1895-ben nemcsak az árvíztől kellett védeni a gátat... Az árvízi veszély idején az árvédelmi töltések őrzése fokozott figyelmet követelt minden érintettől, mert nem egyszer voltak olyan próbálkozások, hogy egyesek a gátak illegális átvágásával mások nyakába zúdítsák a vizet... Perczel Dezső belügyminiszter 22538/95. szám alatt valamennyi vármegye főispánjához körrendeletét intézett az alábbi szöveggel: „Ismételve tapasztaltatott, hogy árvízveszély közeledtekor a védtöltések kellően nem őriztetvén, azpk a fenyegetett községek lakossága vagy egyesek által is átvágatnak, minek folytán kiszámíthatatlan károk okozfattak. Felkérem ennélfogva Méltóságodat, hogy intézkedni szíveskedjék, miszerint a kormányzatára hízott törvényhatóság területén létező védtöltések netáni árvízveszély beállta esetében szigorúan őriztessenek, hogy azoknak átvágása mega- kadályoztassék, amennyiben pedig valamely hatóság erre elegendő erővel nem rendelkeznék, odautasítandó, hogy a szükséges csendőrség, esetleg katonai karhatalom kirendelése iránt tegyen hozgám előzetesen felterjesztést. ” Ártérfejlesztés Az ártérhatárok és az árvízmentesítésben való érdekeltség meghatározása műszaki-gazdaságossági alapon. Az ártérfejlesztést az ármentesítő társulatok 1948. évi államosítása előtt az árvízmentesítés hasznában részesülő, érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezhető területek és tulajdonosok körének bővítése céljából végezték. Ártérfejlesztési járulék Az árvízmentesítés jóvoltából rendszeres termelési többlet-haszonra szert tevő ártéri tulajdonosok által fizetett, adóként beszedett hozzájárulás az árvízvédelmi művek fenntartáshoz és a védekezés költségeihez. Eredeti formájában 1948-ig állt fenn. Befejeződött a beregi töltésfejlesztés A beregi árvízvédelmi rendszer komplex fejlesztésére irányuló beruházás a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) program részeként, 6,3 milliárd Ft értékű európai uniós és állami támogatással valósult meg 2012 végére. A projekt fő feladata, hogy a térség a rendkívüli árvizekkel szemben védett legyen. Szolgálja a térségben élők élet- és vagyonbiztonságát, elősegíti az egyik legelmaradottabb kistérséggé nyilvánított országrész gazdasági gyarapodását, a turizmus fejlődését és növeli a terület lakosságmegtartó erejét. A projekt közvetlen eredménye, hogy csökken az árvízvédekezési költség és a védett ökológiai rendszerek, a lakóépületek árvízi elöntésének valószínűsége. A projekt eredményeképpen a Vásárosnamény és Lónya közötti, közel 28 km hosszú töltésszakasz magasságát 1 méterrel emelték meg, keresztmetszete kétszer nagyobb lett. A beépített földmennyiség megközelíti a 1,5 millió m-M. A felújított töltés koronájára az érintett szakasz teljes hosszán szilárd útburkolat került, ami nagyban segíti a töltés karbantartási munkálatait, valamint egy esetleges árvíz idején a védekezési feladatok ellátását is. Az új töltésszakasz egyben kapcsolódik a FE- TIV1ZIG már meglévő kerékpárút hálózatához. A projekt komplex jellegéből adódóan a fejlesztés a töltésépítés mellett kiterjedt az árvízvédelmi infrastruktúra több elemére, így sor került a töltést veszélyesen megközelítő folyószakaszok partvédelmi rekonstrukciójára is. A tiszaadonyi, a lónyai és a szalókai partszakaszok teljes rekonstrukciója 5 300 m3 kő felhasználásával valósult meg. A vízrajzi monitoring rendszer fejlesztésének részeként a lónyai vízmérce és a Vásárosnaménynál található vízrajzi törzsállomás átépítésére is sor került, szorosan ösz- szehangolva a Tisza-híd építési munkálataival. Továbbá 1 Anyánál és Tiszakerecsenynél a hidrometeorológiai távmérő állomások kialakítása is befejeződött, ami lehetővé teszi a mért adatok bekapcsolását az Igazgatóság vízrajzi információs rendszerébe. A beruházás keretében újjáépített tiszakerecsenyi és a lónyai gátőrtelepek, a hozzájuk kapcsolódó raktárhelyiségek elősegítik a védekezési feladatok színvonalas ellátását és a szükséges védelmi eszközök, anyagok tárolását. Hármas-Körös A Hármas-Körös a Tisza bal oldali mellékfolyója. Forráságai (a Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös) Erdélyben erednek. Doboztól DK-re (Szanazugnál) egyesül a Fehér- és a Fekete-Körös, innen 37 km hosszan Kettős- Körös néven folyik a Sebes-Körössel való találkozásig (Körösladánytól DNy-ra), majd Hármas-Körös néven fut 91 km-t Csong-rá- dig, a Tiszáig. A Fehér-, Kettős- és Hármas- Körös teljes hossza 363 km, vízgyűjtő területe: 27537 km2, ebből 12931 km2 esik Magyarország területére. Jobb oldali mellékfolyója a Berettyó, a Sebes-Körösbe torkollik. A Körös honfoglalás előtti ősiségű folyónév, latin, görög gyökerekkel. Végső forrása a dák eredetű , fekete" szó lehetett (Fekete- Körös). A magyarba feltehetőleg szlávok közvetítették. A folyó neve a románban: Cris, az erdélyi szászban pedig Kreisch. A Fehér-Körös előtagjának értelme: „sellözp, habzó vizű" és a Fekete-Körös előtagjával van összefüggésben, amely a folyó vizében lévő jelentékeny mennyiségű szerves anyag és vas- vegyület bomlási termékével kapcsolatos. A harmadik forráság, a Sebes-Körös elnevezésének előtagja a vízfolyás gyors folyásával kapcsolatos. A forráságak nevei a románban: Crisul Alb, Crisul Negru, Crisul Kepede. Havas táj, 2013. március 20. o
