Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Szakkifejezések - Bukó(gát)

A vízszabályozási munkák szülötte: a Túr folyó A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízsza­bályozási munkák szülötte, hiszen születési éve: 1927. A szabályozás előtt a Túr „patak” kanyargó, sekély medrű, a helyét változtató, több ágra szakadozó vízfolyás volt. A Tisza és a Szamos közötti vidékre az országhatáron túlról érkező jelentős víztömegeken kívül a Túr vezette le a két folyó kiömlő árvizeit is. Ilyen körülmények között a szétterült vizek csak hetek, sőt hónapok alatt tudtak lefolyni. Bár a különböző korokban készült térképe­ken a szabályozatlan Túr-patak meder vonula­ta eltérő egymástól, de az bizonyos, hogy Kömörő táján szétágazott és egyik ága a rö- videbb utat választva, Nagyar felett a Tiszába ömlött, míg a másik ága a Tisza-Szamos to­rok felé vette útját és az ottani mocsárvilág­ban tűnt el. Az 1914-ben megszervezett Tisza- Számos- közi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társu­lat élére 1926-ban nevezték ki miniszteri biz­tosnak Kövessy Győző (1861-1938) mérnö­köt. E minőségében kidolgozta a társulat érde­keltségi területére a vízrendezési munkák kivi­teli terveit, amelyek jóváhagyása után a Túr szabályozási munkálatokat nyilvános verseny- tárgyaláson vállalatba adta, a többi vízrendezé­si munkát pedig a társulat saját maga hajtotta végre. Kövessynek sikerült a Társulat részére kieszközölnie 5 millió pengő kölcsönt és ál­lamsegélyt is. Irányítása alatt 1927-1930 között elvégez­ték a Túr szabályozását, megépült a Túr tor­kolati bukógát, a sonkádi osztómű, a Túr bel­víz-főcsatorna és annak torkolati zsilipje. A Túr vízrendszerét és a Tisza-Szamosköz bel­vízlevezető csatornahálózatát ezzel teljesen átalakították. 1935 végére a Tisza-Szamosköz vízrendezési munkáit is befejezték. Torkolati bukógát a Túron Bukó(gát) A bukó mederbe, illetve a partoldalba épített merev szerkezet, amely fölött a víz átfolyhat. Célja a vízszint szabályozása - duzzasztása —, vagy vízhozammérés. Árvédelmi fal Árvízvédelmi földtöltés helyettesítésére, illetve ma­gasítására alkalmazott vasbeton-, beton- vagy tégla­építmény. Főként akkor létesítik, ha nincs elegendő hely földtöltés építésére. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) árvízvédelmi szakaszai (2013) A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 10.01. Lakitelek-tószegi 64,637 Tisza jp.. Közös­főcsatorna Szolnok 1041 2000. IV 19. 650 750 800 10.02. Szolnok- Újszász- szórói 80,549 Tisza jp., Zagyva, Tápió jp. 10.03 Doba-kanyari 80,770 Tisza jp., Hanyi-Ti- szasülyi tározó Kisköre alsó 1030 2000. IV 17. 600 700 800 10.04. Kiskörei tározó­menti 55,100 Tisza jp. és bp. Tiszafüred 881 2000. IV. 16. 650 690 730 10.05 Kunszentmárton­nagyrévi 73,266 Hármas-Körös jp Tisza bp. Szolnok** Szarvas** Csongrád 1041 986 1034 2000. IV 19. 2006.04.26. 2006.04. 21. 650 600 650 750 700 750 800 800 850 10.06. Tiszaföldvár­pityókai 56,980 Tisza bp. Szolnok 1041 2000. IV. 19. 650 750 800 10 07. Fegyvernek­ledencei 80,808 Tisza bp. Tiszaroffi tározó, Nagykun­sági tározó Kisköre alsó 1030 2000. IV 17. 600 700 800 10.08. Öcsöd-bánrévei 32,354 Hármas-Körös jp Szarvas Csongrád 986 1034 2006.04.26. 2006. IV. 21. 600 650 700 750 800 850 10 09. Mezőtúr-himesdi 30,500 Hortobágy- Berettyó jp Mezőtúr­Árvízkapu 785 1999. III. 9. 600 650 700 10.10. Pusztaecseg-őzesi 52,380 Hortobágy- Berettyó jp., Németér Borz 438 1999. III. 08 250 300 350 10.11. Szászberek­jászberényi 99,692 Zagyva bp. és jp. Tápió bp Jásztelek 650 1999 VII 13. 350 450 500 Megjegyzés: ** - Készültség elrendelő vízmérce.

Next

/
Thumbnails
Contents