Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Szakkifejezések - Árvízvédelmi műtárgyak

Március 13-14. Március 13., szerda A KOVIZIG I. fokú belvÍ2védelmi készültséget rendelt el a 12.08. Elővízcsatorna belvízvédelmi szakaszra. A Sajó 350 cm-es vízállással tetőzött Felsőzsolcánál (II. fok: 350 cm). A Sajó árhullámképe Felsőzsolcánál A Tiszán levonuló árhullámra, a Tokajra előrejelzett II. fokot megközelítő vízállásra és az elkövetkező na­pok csapadékos időjárására tekintettel, a Tisza bal part 58+300 —59+100 tkm és a 60+580-60+830 tkm szelvények között a repedezett töltésszakaszt — mege­lőző intézkedésként, a káros árvízi jelenségek meg­akadályozása érdekében — a TTVIZIG fóliával soron kívül bevédte. Egyre súlyosbodó belvízhelyzet a Körös-vidéken 2013. január és február jóval csapadékosabb volt az átlagnál és ez a felső talajrétegek telítődését eredmé­nyezte. A márciusban lehullott csapadék több mint négyszerese volt a sokéves adagnak. Jelentős lefo­lyás indult meg a területeken. A főcsatornákban összegyülekező víz a szivattyútelepek üzemelését tette szükségessé. Március 11-én került sor az első fokú készültség elrendelésére a 12.09. sz. Mezőbe- rényi belvízvédelmi szakaszon. A folyókon egyide­jűleg levonuló árhullámok kizárták a főcsatornák gravitációs ürítésének lehetőségét, ezért sorban el­rendelték a készültségeket a KOVIZIG valamennyi belvízvédelmi szakaszán. Március végére a KÖVIZIG 10 belvízvédelmi szakaszából 4-ben III. fokúra, 5-ben II. fokúra nö­velték a készültséget a folyamatos nagy teljesítmé­nyű szivattyúzások miatt. A legmagasabb készült­ségi helyzetben (április 7-9. között) 6 szakaszon III. fokú, 4 szakaszon II. fokú készültség volt érvény­ben. A készültségek mérséklése április közepétől, a megszüntetésekre április végétől május közepéig kerülhetett sor. A térségben több mint két hóna­pon át volt folyamatosan belvízvédekezés. A Széna-piac (mai Kálvin tér) látképe a mai Múzeum krt. felől 1838. március 14-én 12:00 Az ÉMVIZIG I. fokú belvízvédelmi készült­séget rendelt el a 08.04. Inérhát-tiszadobi és a 08.07. Tiszakarád-ricsei belvízvédelmi szakaszokra. Az I. (majd a II. fokú) készültség - kisebb szünet­tel — egészen június 19-ig, 84 napon át tartott. 175 évvel ezelőtt, 1838. március 13-án a főváros tör­ténetének legnagyobb természeti katasztrófája zajlott le. A kegyeden, hideg télen hatalmas hófúvások vol­tak, a Pest-Buada fölötti és alatti Duna szakaszon több jégtorlasz képződött. A március 13-án megindult jeges ár Pest nagy részét elöntötte. 153 halálos áldozat volt, 2882 ház dőlt össze Pesten, Budán és Óbudán. John Andrew Masjon holland hajóskapitány (1817-1858) Széchenyi hívta meg 1837 végén a Duna Gőzhajózási Társa­sághoz. Első szolgá­lati helye a „Nádor” gőzösön volt és a je­ges árvíz során több ezer pesti polgárt szállított a zajló Du­nán át a biztosabb budai oldalra. Az ár­víz után még 20 évig szolgált a Dunán. 1838 - A mentésről és báró Wesselényi Miklós szerepéről A szerencsédenül jártak mentése egyszerre volt szervezeden és szervezett. Részt vett benne a ka­tonaság, amely igyekezett összefogottan fellépni, és ott voltak az önzetlen emberbarátok (mint pl. Wesselényi és társai), de ott volt a söpredék is, akik csak azokat vették a csónakjaikra, akikkel azt busá­san meg tudták fizettetni. Ezt a jelenetet dolgozta fel Jókai is a Kárpáthy Zoltán c. regényében. Wesselényi mindenképpen az önzetíen mentés emblematikus figurája. Nagy népszerűséget élve­zett már az árvíz előtt is, hiszen éppen perben állt a nem túl népszerű Habsburg hatalommal, s poli­tikai nimbuszát csak növelte az árvíz idején kifej­tett hősies önfeláldozása. Ö volt a híres ember, de voltak még szép számmal azok, akik ugyanúgy ki­vették a részüket a mentésből, így például a Vízi és Építészeti Főigazgatóság Pesten rekedt mérnökei és még sokan mások. A nemzeti legendárium kevéssé foglakozik a ka­tonasággal, jóllehet a menekülők túlnyomó részét ők szabadították ki a szennyes árból. Igaz ők az elnyomó rendszert képviselték, magyarul sem igen tudtak, s ezért kiestek a kollektív emlékezetből. Mindez nem csökkenti persze Wesselényi érdemeit, akit nem sokkal később börtönbe zártak, ahonnan már vakon és meg­történ jött ki, s többé politikai szerepet nem vállalt.

Next

/
Thumbnails
Contents