Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Árvízvédelmi műtárgyak
Március 13-14. Március 13., szerda A KOVIZIG I. fokú belvÍ2védelmi készültséget rendelt el a 12.08. Elővízcsatorna belvízvédelmi szakaszra. A Sajó 350 cm-es vízállással tetőzött Felsőzsolcánál (II. fok: 350 cm). A Sajó árhullámképe Felsőzsolcánál A Tiszán levonuló árhullámra, a Tokajra előrejelzett II. fokot megközelítő vízállásra és az elkövetkező napok csapadékos időjárására tekintettel, a Tisza bal part 58+300 —59+100 tkm és a 60+580-60+830 tkm szelvények között a repedezett töltésszakaszt — megelőző intézkedésként, a káros árvízi jelenségek megakadályozása érdekében — a TTVIZIG fóliával soron kívül bevédte. Egyre súlyosbodó belvízhelyzet a Körös-vidéken 2013. január és február jóval csapadékosabb volt az átlagnál és ez a felső talajrétegek telítődését eredményezte. A márciusban lehullott csapadék több mint négyszerese volt a sokéves adagnak. Jelentős lefolyás indult meg a területeken. A főcsatornákban összegyülekező víz a szivattyútelepek üzemelését tette szükségessé. Március 11-én került sor az első fokú készültség elrendelésére a 12.09. sz. Mezőbe- rényi belvízvédelmi szakaszon. A folyókon egyidejűleg levonuló árhullámok kizárták a főcsatornák gravitációs ürítésének lehetőségét, ezért sorban elrendelték a készültségeket a KOVIZIG valamennyi belvízvédelmi szakaszán. Március végére a KÖVIZIG 10 belvízvédelmi szakaszából 4-ben III. fokúra, 5-ben II. fokúra növelték a készültséget a folyamatos nagy teljesítményű szivattyúzások miatt. A legmagasabb készültségi helyzetben (április 7-9. között) 6 szakaszon III. fokú, 4 szakaszon II. fokú készültség volt érvényben. A készültségek mérséklése április közepétől, a megszüntetésekre április végétől május közepéig kerülhetett sor. A térségben több mint két hónapon át volt folyamatosan belvízvédekezés. A Széna-piac (mai Kálvin tér) látképe a mai Múzeum krt. felől 1838. március 14-én 12:00 Az ÉMVIZIG I. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el a 08.04. Inérhát-tiszadobi és a 08.07. Tiszakarád-ricsei belvízvédelmi szakaszokra. Az I. (majd a II. fokú) készültség - kisebb szünettel — egészen június 19-ig, 84 napon át tartott. 175 évvel ezelőtt, 1838. március 13-án a főváros történetének legnagyobb természeti katasztrófája zajlott le. A kegyeden, hideg télen hatalmas hófúvások voltak, a Pest-Buada fölötti és alatti Duna szakaszon több jégtorlasz képződött. A március 13-án megindult jeges ár Pest nagy részét elöntötte. 153 halálos áldozat volt, 2882 ház dőlt össze Pesten, Budán és Óbudán. John Andrew Masjon holland hajóskapitány (1817-1858) Széchenyi hívta meg 1837 végén a Duna Gőzhajózási Társasághoz. Első szolgálati helye a „Nádor” gőzösön volt és a jeges árvíz során több ezer pesti polgárt szállított a zajló Dunán át a biztosabb budai oldalra. Az árvíz után még 20 évig szolgált a Dunán. 1838 - A mentésről és báró Wesselényi Miklós szerepéről A szerencsédenül jártak mentése egyszerre volt szervezeden és szervezett. Részt vett benne a katonaság, amely igyekezett összefogottan fellépni, és ott voltak az önzetlen emberbarátok (mint pl. Wesselényi és társai), de ott volt a söpredék is, akik csak azokat vették a csónakjaikra, akikkel azt busásan meg tudták fizettetni. Ezt a jelenetet dolgozta fel Jókai is a Kárpáthy Zoltán c. regényében. Wesselényi mindenképpen az önzetíen mentés emblematikus figurája. Nagy népszerűséget élvezett már az árvíz előtt is, hiszen éppen perben állt a nem túl népszerű Habsburg hatalommal, s politikai nimbuszát csak növelte az árvíz idején kifejtett hősies önfeláldozása. Ö volt a híres ember, de voltak még szép számmal azok, akik ugyanúgy kivették a részüket a mentésből, így például a Vízi és Építészeti Főigazgatóság Pesten rekedt mérnökei és még sokan mások. A nemzeti legendárium kevéssé foglakozik a katonasággal, jóllehet a menekülők túlnyomó részét ők szabadították ki a szennyes árból. Igaz ők az elnyomó rendszert képviselték, magyarul sem igen tudtak, s ezért kiestek a kollektív emlékezetből. Mindez nem csökkenti persze Wesselényi érdemeit, akit nem sokkal később börtönbe zártak, ahonnan már vakon és megtörtén jött ki, s többé politikai szerepet nem vállalt.
