Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Vízfolyások - Túr
Március 12-13. Március 12., kedd 6:00 A KÖVTZIG a Fekete-Körös védvonalain I. fokú, majd 8:00-kor II. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. A folyó tetőzése és gyors apadása következtében a készültséget március 13-án 14:00 órakor I. fokúra mérsékelték, majd március 14-én 14:00-kor megszüntették. A Túr árhullámképe Garbóiénál 18:00 A Túr 442 cm-es vízállással tetőzött Garbóknál (TI. fok: 400 cm, III. fok: 450 cm). Március 13., szerda 6:00 A Duna áradása miatt a KDWIZIG-nél zárni kellett a Sulák-csatorna torkolati zsilipjét, és a csatorna üzemvízszintre való feltöltődésekor üzembe kellett helyezni az érdi szivattyútelepet, melyre II. fokú belvízvédelmi készültségeket rendeltek el. A szivattyútelep 43 órán át üzemelt és 42 ezer m3 belvizet emelt át. 8:00 A Tisza 640 cm-es vízállással tetőzött Vásárosnaménynál (I. fok: 600 cm). 11:00 A Fekete-Körös 463 cm-es vízállással tetőzött Remeténél (I. fok: 500 cm). A nap folyamán a FETTVTZIG négy Tisza-menti ár- vízvédelmi szakaszára I. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, majd azokat a mértékadó vízmércék vízállásának megfelelően március 14-19-én szüntették meg. Túr A Tisza bal oldali mellékfolyója. Hossza: 95 km, vízgyűjtő területe: 1262 km2 (ebből Magyarországon: 28 km és 112 km2). A Kőhát lejtőin ered, Ny-ENy-i irányban folyik. Magyarországi szakasza szinte teljes egészében szabályozott, Sonkádtól mesterséges mederben folyik a tiszai torkolatig, amely Tiszakóródtól Ny- ra van. Az Öreg-Túr-csatorna a folyó korábbi medrét követi. A térség belvízi befogadója és Olcsvaapátitól É-ra éri el a Tiszát. A folyó neve szláv eredetű, az ősszláv túr („őstulok”) főnévből alakult Túrj („őstuloknak a patakja, őstuloki’’) rejlik benne. 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0-100-200 A Tisza árhullámképe Vásárosnaménynál A Fekete-Körös árhullámképe Remeténél 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 03.10. 03.20. 03.30. 04.09. 04.19. 04.29. A hidrometeorológiai helyzet az északmagyarországi folyók vízgyűjtőjén Az év első két hónapjának csapadékossága után március első hetében a korábbiaknál szárazabb és kora tavasziasan enyhe időjárás alakult ki. Napközben főképp a síkvidéken jócskán fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet, míg a hegyvidéki területeken eleinte még viszonylag hűvös időjárás uralkodott, kemény éjszakai fagyokkal és „0” fok körüli nappali maximumokkal. A hónap első dekád- jában lejátszódó felmelegedési folyamat végére már a magasabban fekvő térségekben is 5°C körüli csúcshőmérsékleteket mértek. Március elején a hazai síkvidéken már nem volt hótakaró, ugyanakkor a hegyvidéki területeken még jelentős, 20-50 cm-es hóvastagságot mértek. Az átmeneti csapadékszünetet követően március 7-től ismét időjárási frontok okoztak borongós, esős időt ebben a térségben. Ekkor az Észak- Európa felett felhalmozódott hideg levegő déli határán kialakult, hosszan elnyúló ciklonális mezőben, egymást követték a nedves léghullámok, amelyekből sokfelé hullott eső, a legmagasabb hegyvidéki területeken havas eső, hó. Bár igazán nagy csapadékmennyiségeket csak kis területen mértek, mégis - a hóolvadással párosulva — jelentős víztömegek lefolyása kezdődött meg. Szamos A Tisza bal oldali mellékfolyója az Erdélyimedence E-i és az Alföld EK-i részén. Hossza: 411 km (ebből Magyarországon: 52 km), vízgyűjtő területe: 15 882 km2. A Désnél egyesülő Nagy- és Kis-Szamosból keletkezik. A Szatmári-síkság területén, Vásáros- namény mellett ömlik a Tiszába. A Szamos ősi folyónév, amely a római korban a latin Samum alakban bukkan fel. Töve talán a francia Somme folyónévvel van kapcsolatban. A magyarba szláv közvetítéssel kerülhetett át. Román neve: Somes, amely származhatott a magyarból, de esetleg a szlávból is.
