Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Vízfolyások - Répce
Március 1. Március 1., péntek 0:00 A Répce 278 cm-es vízállással (33 m3/s) tetőzött Répcelak-Ujhídnál (I. fok: 250 cm). 6:00 Az ADUVÍZIG a Hercegszántói szivattyútelepre I. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el. Az ÉDUVIZIG-nél a Rábán kialakult III. fokú árvíz- védelmi helyzet miatt I. fokú vízminőségvédelmi készültséget rendeltek el 03.01-03-án a Rába 0-86 fkm közötti szakaszán. 450 400 350 300 250 200 150 100 50 o in CN CN r^CN hx— 8 x— CN CM O o T— CN CN q T— c\j CNI cd cd cd cd cd cd NT N" O o o o o o o o o O O 11:30 A Rába völgyében kialakult árvízvédelmi helyzetre tekintettel az OMIT a KÖTIVIZIG-től 28 főt, a KDTVIZIG-től 10 főt, a DDVIZIG-től 12 főt, valamint az ADUVÍZIG-tői 10 főt vezényelt át az ÉDUVIZIG-hez, Nick térségébe március 1-én 18 órától kezdődő munkavégzésre. 13:00 A lehullott csapadék és a vízgyűjtőt borító jelentős hótakaró gyors olvadása miatt a szokásosnál hevesebb árhullám alakult ki a Zalán. A NYUDUVIZIG a 06.05. Zalaapátí árvízvédelmi szakaszra I. fokú árvíz- védelmi készültséget rendelt el, amelyet 16 órakor már II. fokúra kellett emelni. Az árhullám levonulása után március 3-tól — csaknem egy hónapon át — I. fokú készültség volt a Zalán, egy újabb árhullám kialakulásáig. 13:00 Az ÉDUVIZIG-hez - a Rábán kialakult III. fokú árvízvédelmi helyzetre tekintettel —, segítség- nyújtás keretében a DÉDUVIZIG 12 főt vezényelt az ÉDUVIZIG-hez egy, ill. kétnapos szolgálatra. 15:30 Az OMIT engedélyezte az elöntött területek meghatározásának légi távérzékeléssel történő dokumentálását a Rába teljes magyarországi szakaszára, tekintettel a Rábán és a mellékágain eddigiekben nem tapasztalt hidraulikai viszonyok, valamint a nagyvízi mederben található szokadanul kis érdességi tényezők együttállása okozta példátlan árvízi helyzetre. 18:00 A KDWIZIG zagyvái árvízvédelmi védvonalain megszüntette a február 25-én elrendelt árvíz- védelmi készültségeket. 18:45 Az OMIT engedélyezte a NYUDUVIZIG részére az árvíz okozta rongálódások helyreálítását. A Répce árhullámképe Répcelak-Újhídnál Répce A Kisalföld folyója, amely Ausztriában, Burgenlandban ered, DK-i irányban folyik, Ól- módnál lép hazánk területére. Nagy félkörívet ír le a Répce-síkon, a Hanságban egyesül a Kis- Rábával, ahonnan Rábca néven folytatja útját. Hossza 120 km, vízgyűjtő területe 1150 km2. A folyó neve etimológiailag azonos a Rábcá-val: a „Kis-Rába” jelentésű szláv Rabica- ból a magyarban kettős irányú hangrendi kiegyenlítődéssel Rábca és Répce keletkezett. A Répce és a Rábca eredetileg ugyanarra a folyóra vonatkozott a forrásától egészen a torkolatáig; a 18. század végén azonban már két külön fo- lyónak számított. Ma a folyónak a felső, a Kis- Rábá-val való összefolyásáig tartó szakaszát RJpcé-nek, az egyesült szakaszát pedig Rábcának hívják. A Répce német neve: Rabnitz I. fokú vízminőségvédelmi készültség A rábai árvízvédelmi szakaszokra az ÉDUVIZIG-nél elrendelt III. fokú árvízvédelmi készültség során az árvízi kockázat vízminőségi veszélyhelyzetet teremtett. Ez a hullámtéren esedegesen kinn maradt gépek, eszközök, szennyezőanyagok, illegális hulladéklerakók, állati elhullások stb. miatt állt fenn. A készültség során rendkívüli vízminőségi káreseményt nem észleltek, hatósági intézkedésre nem volt szükség. Fokozott vízminőség figyelést láttak el, vízmintákat vettek. Maximális hóvastagság (cm) 2013. február Az árvízvédekezés készültségi fokozatai Az árvízvédekezés műszaki feladatait a jogszabályban meghatározott készültségi fokozatok jelölik ki. Az L, II., III. és a rendkívüli védekezési fokozatokat a védelmi szakaszok mértékadó vízmércéin bekövetkező vízálláshoz rendelten szabályzatban határozzák meg. Az I. fokú készültséget akkor rendelik el, amikor a víz a védvonal lábát a védszakasz teljes hosszán eléri, vagy hosszabb-rövidebb szakaszon a védvonal legfeljebb 40-50 cm-es vizet tart; ez esetben csak nappal tartanak figyelőszolgálatot. AII. fokú készültség elrendelésére mértékadónak — az összes körülmény mérlegelésével — azt a vízállást jelölik ki, amelynek bekövetkezése után a nappali figyelőszolgálat már nem elegendő, és védekezési beavatkozásokra kerülhet sor. A III. fokú készültség elrendelésére azt az eddig előfordult legmagasabb vízállás alatti szintet indokolt kijelölni, amelynek bekövetkezése után - a védmű méretei és kiépítettsége, valamint e szint felett az árvíz várható tartóssága miatt — fokozott védekezésre lehet számítani. A rendkívüli készültség elrendelésére akkor kerül sor, amikor olyan nagy árvízveszély bekövetkezésével lehet számolni, amelynek elhárítása széleskörű mozgósítást igényel, és fennállhat az árvízkatasztrófa bekövetkezésének veszélye. Az I-III. fokú készültséget a vízügyi igazgató, a rendkívüli készültséget — veszélyhelyzet kihirdetésével — a kormány rendeli el.
