Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Táblázatok - A 2006-2013. évi belvízvédekezések adatai
A 2013. évi dunai árhullám hidrológiai sajátosságai (2) A hidrológiai számításokat, előrejelzéseket jelentős kockázat terhelte a Morva és a Nyugat-szlovákiai folyók (Vág, Garam) várható viselkedése miatt, hiszen 2006- ban ezek okozták a Nagymaros-Budapest közötti szakaszon az LNV-t. A pontosabb meteorológiai előrejelzések ismeretében bizonyossá vált, hogy ezeken a vízgyűjtőkön nem alakul ki számottevő áradás, így a magyar Duna-szakaszra igen jó előrejelzéseket lehetett készíteni. Pozsonynál a tetőzés június 6-án 19 órakor következett be, 46 cm-rel a korábbi LNV fölött. Ez már egyértelműen jelezte az első két árhullám egymásra futását. A hazai folyószakaszon a vízállások alakulása elég jól követte a 2002-es árhullám levonulásának menetét, de a korábbiaknál lényegesen magasabb szinten. Az árhullám ellapulása is kisebb mértékű volt az eddigieknél a sokkal nagyobb víztömeg miatt be. Az árhullámnak a magyar folyószakaszra való érkezésétől Bajáig a tetőzés mindenhol több deciméterrel meghaladta az eddigi maximumokat, Esztergom fölött a 2002-es, ez alatt Adonyig a 2006-os, majd az 1965-ös LNV-ket. Nagybajcsnál még jól érzékelhető meredek felfutással kezdődött, de a magyar Alsó-Dunán már a felső szakasz mindhárom árhulláma egybemosódott, sőt a kisebb dunai utó-áradás is csak az apadás elnyúlását váltotta ki. Az árhullám levonulásának időbeli alakulása a rajkai vízmércén június 7-én hajnalban észlelt tetőzéstől a Budapesten június 9-én éjjel bekövetkezett tetőzésen át a június 13-i mohácsi tetőzésig tartott. Ez a „menetrend” a szokásos dunai árhullám-levonulásoktól alig tért el, csak a nagy vízmennyiség miatti tartóssága, illetve az apadás elnyúlása volt szokatlan. A korábbi LNV-k meghaladásának mértéke 2013-ban a Dunán vízhozam integrált vízmennyiség A Duna vízhozam-idősora és az árhullám által szállított vízmennyiség összegző görbéje Vámosszabadinál A Baja alatti folyószakaszon (Bátától) az árhullám tetőző vízszintje a korábbi, az 1965-ös árvíz LNV értéke alatt maradt. Ez abból adódott, hogy 1965-ben egy jelentős árhullám vonult le a Dráván, huzamosabb ideig közel 1000 m3/s-mal több vizet szállított a 2013. júniusi értéknél és nagymértékben visszaduzzasztotta az akkori dunai árhullámot. Ez, valamint a Morava, a Vág és a Garam 2006. évinél jóval kisebb vízszállítása arra a körülményre is rámutat, hogy a folyó közel sem merítette ki „tartalékait”, az árhullámot kiváltó meteorológiai alaphelyzet akár csak csekély térbeli módosulása és a lefolyás hidrológiai körülményeinek akár csak kisebb mértékű változása újabb rendkívüli árhullámok előidézője lehet a Dunán. Eg^Tyárigánveghágás^^ssná^^ Az árhullám menet közbeni elemzéséhez, valamint a teljes kiértékeléséhez is minden jelentősebb nyilvántartási szelvényben vízhozammérések folytak. A mérések alapján meghatározott vízhozam idősort és az integrált víz- mennyiség diagramot a Felső-Dunán, Vámosszabadinál ábrázoltuk. Az ábráról megállapítható, hogy az árvíz időtartama alatt 11 km3 vízmennyiség haladt át a vámosszabadi szelvényen. A mérések jól jellemzik a magyar Felső-Duna heves árhullámát, a vízhozamok és vízállások szorosabb kapcsolatát. A budapesti szakaszon a legnagyobb mért vízhozam 9460 m3/s volt, 680 m3/s-al nagyobb, mint a 2006-ban mért maximum. A másik jellegzetesség az áradó és apadó ág közötti jelentős vízhozam-különbség (az un. „hurokgörbe”), amely az azonos vízálláshoz tartozó felszínesés nagy változását, a mederbeli lefolyás részbeni akadályoztatását (hullámtéri benőttség, beépítés, mederszűkületmiatti visszaduzzasztás) is jelzi. A folyón levonuló árhullám tetőzéseinek hosszmenti követése érdekében a Duna teljes hazai szakaszán rögzítették a helyi tetőző vízszinteket. Ezek a mérések értékes adatokat biztosítanak a folyó árhullámainak modellezéséhez, az előrejelzések fejlesztéséhez. 280
