Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Védelmi anyag-visszapótlás
Június 26-27. Június 26., szerda Az elmúlt 24 órában készültség-változás nem történt; a nap folyamán 636,3 km hosszú töltésen volt árvízvédelmi készültség Magyarországon. A Sajón levonuló árhullámról értesítették a közútkezelőt, amely a szükséges útlezárások végrehajtására felkészült. Az összes település megközelítése biztosított, település nem került elzárásra a külvilágtól. A Sajó előrejelzett áradása miatt önkormányzati védekezésre nem került sor. Folytatódtak a Duna Rajka-Mohács közötti szakaszán kiépített ideiglenes védelmi létesítmények bontási munkálatai. A belvízzel és fakadó vízzel elöntött terület nagysága 1100 ha, ebből 300 ha vetés-szántó. 18:00 A KÖTIVIZIG Védelmi Osztagát a dunai árvízvédekezési feladatok teljesítésével visszavezényelték szolnoki állomáshelyére Június 27., csütörtök 8:00 Ülést tartott az OMIT. A Sajón levonult árhullám miatt alsóbbrendű közutakat kellett lezárni, de minden település megközelítése biztosított volt. Folytatódtak a Duna Rajka-Mohács közötti szakaszán kiépített ideiglenes védelmi létesítmények bontási munkálatai. A rendkívüli árhullám által okozott mederváltozások nyomon követése érdekében az OMIT elrendelte a teljes magyarországi Duna meder felmérését. A belvízzel és fakadó vízzel elöntött terület nagysága 1000 ha, ebből 300 ha vetés-szántó. Június 28., péntek 8:00 Ülést tartott az OMIT. A felszíngörbék és a digitális terepmodell alapján elkészülnek a számított előzetes elöntési térképek. A Kiskörei vízlépcsőnél megkezdték az érkező és a felgyülemlett uszadék eltávolítását. A Duna-projekt általános ismertetése a 164. oldalon található A Duna projekt keretében a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén megvalósuló két projektelem kivitelezési munkálatai két árvízvédelmi öb- lözetet, valamint nyolc települést (Szigetmonostor, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Makád, Ráckeve, Szigetújfalu, Tököl, Tass) érintenek. A KDV-1 projektelemben a 02.02. Tass-szigetújfalui árvízvédelmi szakaszon szélesítik a töltéskoronát, felújítják a rajta lévő üzemi utat, valamint csökkentik a rézsű meredekségét. Ugyanezen projektelem keretében a 02.03. Szigetúj falu-csepeli árvízvédelmi szakaszon hasonló beavatkozásokat végeznek, emellett töltésmagasításra is sor kerül. A KDV-2 projektelemben a 02.07. Szentendre-szigeti árvízvédelmi szakaszon főként töltésmagasítási, koronaszélesítési munkálatokat végeznek és csökkentik a rézsűk meredekségét. Felújítják továbbá a Tahi csőzsilip egyes részeit, valamint a töltés mentett oldalán ellennyomó medencét építenek a káros szivárgások megszüntetésére. A Duna projekt kivitelezési munkálatainak műszaki paraméterei a KDVVIZIG területén Az Országos Vizjelző Szolgálat előrejelzései Az ÓVSZ szakemberei által kifejlesztett OLSER rendszer az összegyülekezési folyamatok teljes körének a modellezésére alkalmas, beleértve a hófelhalmozódási és olvadási folyamatok, az intercepciós, a párolgási, és a beszi- várgási, valamint a felszíni és a különböző felszín alatt le- folyási folyamatok nyomon követését is. A rendszer térben és paramétereiben is osztott szerkezetű, mely tulajdonságából következően képes az egyes részterületek egymástól eltérő esésviszonyainak és kitettségének, különböző talajtani, növényborítottsági stb. jellemzőit értelmezni. A rendszer a következő hat napra vonatkozó meteorológiai előrejelzések figyelembe vételére alkalmas, megteremtve a lehetőséget ezzel a folyamatok korai fázisában történő, megnyugtató időelőnyű előrejelzésére, sőt, a csapadékhullást megelőzően közzétett figyelemfelhívásra, figyelmeztetésre is. Egy árhullám levonulásának különböző fázisait az előrejelzési folyamat szempontjából a lenti táblázat mutatja be. 1. fázis: 2013. május 29 - június 3. Az ÓVSZ az első hidrometeorológiai tájékoztatóját május 29-én délelőtt, tehát még a csapadékhullás megindulása előtti napon adta ki. Az első napokban még csak egy jelentős árhullám kialakulásának a lehetőségét vázolták fel. Az előrejelzési fázisok a meteorológiai folyamatok, az összegyülekezés és az árhullám-levonulás függvényében Az előrejelzési fázis sorszáma Az előrejelzési fázis leírása Az előrejelzési hibát leginkább befolyásoló tényező 1. fázis Az árhullámot kiváltó meteorológiai folyamatok még nem zárultak le. A csapadék még nem, vagy csak részben hullott le a vízgyűjtőre. Az előrejelzés döntően, vagy jelentős mértékben a csapadék előrejelzésekre támaszkodik. Csapadék előrejelzés 2. fázis Az árhullámot kiváltó csapadék zöme már lehullott a vízgyűjtőre, az előrejelzés a mért csapadék értékekre támaszkodhat. Az összegyülekezési folyamatok még nem zárultak le, a víz nagy része még nem érte el a folyómedreket. Csapadék-lefolyás (hidrológiai) modell 3. fázis Az összegyülekezési folyamat jórészt befejeződött, a víz nagy része már a folyómedrekben van. Medertranszformációs (hidraulikai) modell
