Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Védelmi anyag-visszapótlás
A 2013. évi dunai árvízvédekezés összefoglaló értékelése (1) Az árvízvédekezés országos irányítása 2010 óta most először alakult ki rendkívüli árvízvédelmi helyzet, amely a jelenlegi kormányzati struktúrában új irányítási-szervezeti megoldást követelt meg. Az OMIT már június 3-án megkezdte a működését A várható rendkívüli helyzetre tekintettel a Kormány Katasztrófavédelmi Koordinációs Bizottsága (KKB) június 4-től működött. A védekezés felső szintű irányításában a miniszterelnök, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője, valamint a honvédelmi miniszter a helyszínen irányította a védekezést. A belügyminiszter a KKB Nemzeti Veszélyhelyzeti Központjában (KKB NVK) az ott tevékenykedő munkacsoportokon keresztül és az OMlT-on keresztül vezette a védekezést. Az OVF főigazgatója a műszaki szakmai irányítást az OMIT közreműködésével látta el. A KKB első ülésén egyértelműsítette, hogy a védekezés szakmai irányítását a vízügyi szolgálat végzi. A szervezett védekezés kialakítása érdekében a Kormány úgy döntött, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a vízügyi szakmai irányítást helyezi a központba, nemcsak az állami, hanem az önkormányzati védekezések irányításánál is. Finnek érdekében az alábbi intézkedéseket rendeltek el: • A vízügyi szolgálatot feljogosították valamennyi területen a vízügyi műszaki irányítás vezetésére. • Fngedéíyezték az állami erőforrások felhasználását az önkormányzati védekezéseknél. A Kormány által biztosított felhatalmazás a vízügyi szolgálatot irányító OMIT számára a védekezés során újszerű feladatok megszervezését kívánta meg. Az OMIT: • Az önállóan védekező települések védekezési tevékenységének szakmai irányításához műszaki szakértőket vezényelt ki, akiknek a vezetésével haladéktalanul megkezdődött az ideiglenes védelmi létesítmények kiépítése. • Az önkormányzati védekezés támogatása érdekében központi homokzsáktöltő telepeket alakítottak ki, melyek anyaggal, létszámmal és szállítóeszközzel való feltöltését, ellátását az állami szervek biztosították. • Bevethető reguláris egységeket vezényelt az általa kritikusnak ítélt helyszínekre. A Kormány intézkedései megfelelő jogi alapot biztosítottak a rendkívüli helyzet kezeléséhez. A veszélyhelyzet kihirdetése először június 4-én Budapest és az a feletti Duna szakasz által érintett területekre, majd június 10-én a további Duna szakaszra biztosította a védekező szervezetek számára a védekezéshez szükséges anyag és erőforrás biztosítását azonnal, megteremtve a sikeres védekezés feltételét. Az Országgyűlés június 12-én jóváhagyta a Kormány javaslatát, melyben a veszélyhelyzet meghosszabbítását javasolta július 19-ig. Ezek a jogi lépések lehetővé tették többek között a honvédség tartalékos állományának, valamint a polgári védelmi állományoknak az igénybevételét is. (2) A védekezési tevékenység A védekezésért felelős szervezetek alapvetően a vízügyi szolgálat és az önkormányzatok voltak, azonban a védekezés kezdeti fázisában az önkormányzatoknál is átvette a tízügyi szolgálat a műszaki irányítást. Ennek megfelelően a védekezési tevékenységet irányítani kellett az állami védműve- kcn, a települések belterületein, valamint azokon a magaspartokon, amelyek korábban, mint természetes terepalaku- íat védték a mögöttes területeket, de az árvíz rendkívüli magassága miatt ez a védképesség megszűnt (Szigetmonostor). A védekezési munkák elsősorban a meglévő védmű- vek magasítását, megtámasztását, új védművek kialakítását jelentették. Emellett szükségessé vált számos buzgár elfogása, hídszerkezetek leterhelése, nagy értékű létesítmények egyedi védelme is. A védekezési események csoportosíthatók a szerint is, hogy' mennyi idő állt rendelkezésre a megvalósításra. így voltak tervszerűen megvalósított erősítések (Budapesten a Margit-sziget, Baján a Petőfi-sziget, védvonal magasítások). Voltak azonnali beavatkozást szükségessé tevő intézkedések, ahol a tervezésre nem volt idő, azonnali intézkedéseket kellett tenni (helikopterrel történő anyagszállítás leterheléshez, buzgár elfogás stb.). Az operatív beavatkozások teljes hossza elérte a 170 km-t. A védekezés során a dunai vízügyi igazgatóságok összesen 95,2 km védvonalat építettek ki. Mobil árvízvédelmi falat hazánkban első alkalommal alkalmaztak Szentendrén. Az előzetes fenntartásokat cáfolva a szerkezet megbízható védelmet biztosított a városnak, ami referenciaként szolgálhat hasonló rendszerek alkalmazásához más városok belterületi szakaszai árvízvédelmének biztosításához. (A szegedi partfal átépítése mobil fal alkalmazásával törénik.) A Margit-sziget védelménél, valamint Dunaalmáson felhasznált vízzel töltött gumigát szintén igazolta a speciális helyzetekben ezen eszközök hatékony alkalmazhatóságát. Ez a szerkezetjói megközelíthető helyeken, általában városi körülmények között eredményesen használható. A sikeres védekezés azért is kiemelkedő, mert a kiépített védelmi rendszer sehol sem szakadt át, emberéletet az árvíz nem követelt és az ideiglenes művek esetleges hibáit (Nagymaros, Tahitótfalu, Szigetmonostor) is sikerült rendkívül kis területen lokalizálni, így a védett értékek közül csak keveset kellett átengedni a víznek. Az így károsodott lakóépületek becsült száma nem éri el a százat. Természetesen a nem védett területeken épült ingadanokat elöntötte az árvíz, de azok megvédése nem is kerülhetett szóba. A 2013. évi rendkívüli dunai árvízvédekezés állami költségvetést terhelő költségei mintegy 20 milliárd Ft-ot tett ki, amelynek csaknem fele a vízügyi igazgatóságok védekezési tevénységének költsége volt.
