Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Szakkifejezések - Töltésszakadás

,>A gátszakadások túlnyomó része.■■ [a gáttest áttöré­se, vagy elmosása következtében történik]; azon­ban nem tartóéinak, a ritkaságok közé azok ... [az alá- üregelődés következtében előálló] gátszakadások sem, melyek a gát alapját képező természetes talajnak, silány minőségéből erednek., milyenek pl a tőzeges, tele- vényes vagy firegjyukak.kal átszőtt sivár homoktalajok. Ily talajok nagy kiterjedésben fordulnak elő a Duna völ­gyében, nevezetesen a felső- és alsó csalié közi, a sziget­közi, a pancsova-kubini társulatok területén. Ezen ok­ból származott az alsó-csallóközi társulat területén 1897-ben a léli, 1899-ben a bélyei uradalom területén a csicsói, 1897-ben a hoki, [valamint] a pancsova-kubini társulat területén az 1888 és 1897-ben Kubin, illetőleg Sándoregyháza községeknél a szakadás. Ezeket az altalajokat az a tulajdonságjellemzj, hogy árvíz alkalmával a töltések mögött a mentett területen gyakran 80-100 méter távolságra is kisebb-nagyobb fel­szállóforrások, támadnak, amelyekből a víz kúpalakban elhelyezkedő sivár homokot hány ki és a kúpnak, tetején, mint valami tölcséren bugyog elő a forrás. Az alsó-csalló­közi és szigetközi társulat egyes töltészakaszai mellett tar- tósabb árvíz, után százával lehet látni ezen fehér vakond­túráshoz hasonló homok-kupacokat, melyek közjil egyik­másik. tekintélyes nagyságot ér e! úgy, hogy átmérője a két métert, magassága a 60-70 centimétert is meghaladja. ...a katasztrófa első behatása alatt óriási rémület szokott lábrakapni és sok fejnélküli intézkedésnek válik, szülőokává. A gátszakadásoknál beálló árhullám terje­dése igen kis öblözetektő! és oly községektől eltekintve, melyek jóformán a szakadás torkában fekiiszpek, nem oly rohamos, hogy az élet- és vagyonmentés kellő nyugodt vezetés mellett végrehajtható ne legyen. ...afőfigyelem ar­ra fordítandó, hogy elsősorban mely községek és puszták vannak veszélyeztetve és mily utat fog az áradás követni, és mennyi idő alatt érkezhet az egyes távolabbi pontok­hoz E tekintetben elsősorban a rétegtervből és annak hi­ányában a múltból meríthetjük a legmegbízhatóbb adato­kat, miért is a gátszakadások helyi tanulmánya és az eredményeknek egybefoglalása, sőt lehetőleg az elöntést idő szerint való térképi elötüntetése minden körülmények kö­zött már előzetesen elvégzendő, mert az úgy a társulati közegeknek, mint a hatóságnak adandó alkalommal eléggé meg nem becsülhető tájékozást és segítséget nyújt. ” Kvassay Jenő a gátszakadásokról (1903) Történetek, gondolatok - nemcsak árvízről Kohézió Harmadik napja vagyunk Szekszárdon, a szakaszmérnök­ség épületében: árvizek alkalmával ide települ a védelmi törzs. Ezt a gyakorlatot alkalmazza igazgatóságunk a múlt század ’60-as éveitől. A törzsben szolgálatot teljesíteni — egyes vélemények szerint — bizonyos fokú szakmai elis­merést jelent, de én is azok közé tartozom, akik inkább a védvonali szolgálatot részesítik előnyben. A Paks—Bolcskc árvízvédelmi szakasz védelemveze­tője N. J. jelezte a törzsnek: több helyen repedéseket ész­lelt a töltés koronáján, a Duna projekt által érintett és részben feltárt szakaszon. A Duna menti vízügyi igazgatóságok mindegyikénél folynak jelentős, a töltéseket és tartozékaikat érintő mun­kák, éppen ezért a lehető legrosszabbkor jött az idei rend­kívüli árvíz. Sok helyen olyan készültségi állapotban van­nak az erősítésre váró töltések, ami rendkívül nehéz vé­delmi helyzeteket eredményezhet. Napok óta a felső-du­nai szakasz, Györújfalu menti töltésének kritikus állapotá­val vannak tele a hírek. I .etelepülésünk után két órával ide vezényelték igazgatónkat a védekezés irányítására. Mi is tartottunk hasonlóan veszélyes árvízi jelensé­gektől a munka alá fogott töltések mentén, de mostaná­ra minden jel arra mutat, ezek nem következnek be. Köszönhetően a kivitelezést végző szervezetek, a mű­szaki ellenőr, valamint az igazgatóságtól kijelölt műsza­ki kollégáink kiváló és következetes szakmai munkájá­nak, jó együttműködésének. Ezzel együtt volt egy kis félsz a helyszíni bejárást megelőzően, hiszen az elmúlt tiszai árvizek töltésrepe­dései élénken élnek néhányunkban. Érthető tehát a sza­kaszvédelem-vezetés aggodalma. Szerencsére semmiféle káros mozgásra utaló jelet nem tapasztaltunk, a töltés ál­lékonyságát megfelelőnek találtuk. Kora délután érünk vissza a Siótorok—Paks árvíz- védelmi szakasz védelmi központjába D.-ba, mi hárman a „bizottság”. H. L, a csapat főnöke, aki itt szakaszvéde­lem-vezetői feladatot lát el, P. E, aki a Sióagárd—Kölesd árvízvédelmi szakasz vezetője, s jómagam a törzsből. A nappalos kollégák az ebéd vége felé tartanak, ben­nünket is megkínálnak az emeleti étkezőben. Falatozás közben megosztjuk egymással a fontosabb, nem hivatalos információkat, azokat, amelyeket nem írunk le távmon­datba, nem közlünk telefonon, az idő rövidsége miatt sem. Mindenki előírás szerint van beöltözve, ebben is kö­vetkezetes a szakaszvédelem-vezető, pedig a hölgyek FOLYÓK, EMBEREK Sió árvízkapu 1968-tól építették és 1974-ben adták át rendelteté­sének Ekkor a Balatont a Dunával összekötő, ha­józható Sió-csatorna állt a balatoni fejlesztési el­képzelések középpontjában. A mű két fő része: az árvízkapu és a hajózsilip. Fő feladatai: a dunai árvizeknek a Sió alsó szakaszáról történő kizárása és a Sió alsó, 27 km-es szakasza ha­józhatóságának biztosítása. Szekszárdon és a torkola­ti mű felett hajókikötő és téli kikötő létesült. A termé­szetvédelem és vízi ökológia felértékelődése új funk­ciókat ad a műnek, miután működtetése lehetőséget nyújt a holtágak vizpódására is. A Sió árvízkapu az alvíz felől szerettek volna könnyítést elérni. Megállapítom, s ezt közlöm is velük, hogy jól áll nekik a sajátos vonalveze­tésű vízügyes kék ruha. Azt is örömmel konstatálom, hogy jelentősen megfiatalodott az irányító létszám. Ezen az sem változtat, hogy itt van közöttünk P. J. kol­légánk, akit az árvízre „hívtak vissza”, akivel szinte nap­ra egyidősek vagyunk. Egyike azoknak, akik az első szó­ra jöttek... Most itt ül velem szemben a védelmi köz­pontban, s mint akkor, az árvizeken, most is védelemve­zető-helyettesi feladatot lát el. Kicsit fáradtan, halkan adja instrukcióit a körötte lévő műszakiaknak, serteper- télőknek, jól ismert humorával fűszerezve. Nézem a fiatal, tettre kész társaságot, akik bizonyí­tani akarnak, akik az apróbb szakmai hiányosságokat ambiciózus részvétellel, őszinte érdeklődéssel ellensú­lyozzák. Mint mi is, annak idején. Fiatal kolléganőnk a számítógép elé ül, rutinosan előkészíti a felülvizsgálatról készítendő jegyzőkönyvet. Mosolyogva kérdezi tőlem:- Tárgy? Horváth Emil

Next

/
Thumbnails
Contents