Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Dunaföldvár
Dunaföldvár A római kori Annamatia település magyar nevét — Felduar formában - először 1009-ben említi egy oklevél. A falu és a közelében fekvő apátság a középkor folyamán eljelentéktelenedett, s a település csak akkor vált újra jelentőssé, amikor a nagy marhakiviteli útvonal egyik átkelőhelyéül választották. Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után Földváron fogadta Buda város küldöttségét, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. A mai város híres Csonka-tornyának keletkezéséről szintén hiányoznak a megbízható adatok, valószínűleg a 16. sz. elején épült, s amikor a törökök a vidéket elfoglalták, itt további erődítést végeztek, sáncokat építettek. A vár körüli település is ekkor indult fejlődésnek. A török uralom idején Jur Hisszarit volt a település neve. A török kiűzése után az elnéptelenedett vidéken betelepítés kezdődött, nagyobb számban szerbek (rácok) és német telepesek, később tótok is érkeztek. Földvár fontos dunai átkelőhely volt és mezővárosnak számított. A 18. században a népesség gyors ütemben nőtt, s Dunaföldvár a vármegye legnépesebb településének számított. A következő században a dunai hajóvontatást fokozatosan felváltó rendszeres gőzhajózás a kereskedelem, a személy- és áruforgalom fellendüléséhez vezetett. Dunaföldvár kikötőjében főként gabonát és más mezőgazdasági terményeket raktak hajóra. Később forgalma tovább nőtt, mikor a folyószabályozás miatt Tolna kikötőjét megszüntették. A mezőgazdasági feldolgozóipar méreteire jellemző, hogy az 1830-as években a Dunán itt több mint 40 hajómalom működött. A szinte évente ismétlődő zöldár és jeges ár elkerülésének érdekében a Duna szabályozása - a Dunaföldvár-révbéri szakaszt illetően - 1885-ben kezdődött. Az itt kialakult középzátonyon korábban a jég gyakran összetorlódott és rettegésben tartotta a Dömsöd-Pataji Dunavédgát Társulatban tömörült érdekelteket. Először a Solti Duna-ágat zárták el 1885-ben, 1903-ban pedig kikotorták és összeszorították a főmedret, a mellékágakat pedig elzárták. A hajóforgalom és vízi szállítás megkönnyítésére Dunaföldvár előtt egy széles rakodót építettek. A 19. sz. végén megépült a vasút is, azonban a fővonalak a Duna völgyét elkerülték, s így Dunaföldvár gazdasági fejlődése is lelassult. E téren fontos változást hozott a Dunántúlt az Alfölddel összekötő Duna-híd 1930. évi átadása, amellyel a város az ország úthálózatának egyik csomópontjává vált. (A hidat utóbb Beszédes József híres reformkori vízmérnökről nevezték el, aki haláláig a város polgára volt.) Alig több mint két évtized múlva megépült a városhoz közeleső Dunai Vasmű, amely a lakosság számottevő részének jelentett munkahelyet. A város kulturális életének központja a művelődési ház, a könyvtár és a Vármúzeum, amely Dunaföldvár egyik legszebb helyén, a Duna-parti löszdombon épült várerődítményben található. Egy 1966-os mélyfúrás során került felszínre az ásványi sókban és szénsavakban gazdag 37- 38°C-os víz, mely a város termálfürdőjét táplálja. Ami a város árvízi történetét illeti, komoly károkat okozott az 1838-as, valamint az 1867-es árvíz, és az egész ország feszülten figyelte 1956- ban, hogy a veszélyes jégtorlaszt sikerül-e megbontani a híd felett. A város nyugati határában három kisebb-na- gyobb tó jelenti a víztározás és halgazdálkodás alapját. A Felső-tó az átvonuló madarak pihenőhelye is, 1980 óta természetvédelmi terület, felesleges vizét a Fok-csatorna vezeti le. Az Oláh-völgyi tavat öntözési tározónak építették, de jelentős a halgazdálkodási szerepe is. A Kanális-csatornát (Öreg- árok) 1750-ben a lakosok ásták az Oláh-völgy mélyén fekvő területek belvizének elvezetésére. A csaknem 9000 fős város térsége a KDTVI- ZIG működési területéhez tartozik. A dunaföldvári vár 16. sz. elején épült, felújított csonka tornya Az 1904-ben épült, 1998-ban felújított Városháza Dunaföldváron 69. Dunaföldvár — önkormányzati védekezés A Beszédes-híd és a jachtkikötő között 790 m hosszon 2 sor szélességű, átlagban 3 sor magasságú ideiglenes védelmi mű épült június 8-9-én, amelyet a teljes kiépítési hosz- szon 4-5 méterenként támasztó bordákkal erősítettek meg. A dunaföldvári strand valamennyi medencéjét feltöl- tötték a felúszás veszélye miatt. A mögöttes területen levő aknafedlapokat fólia alázárással és leterheléssel biztosították. A mögöttes területek víztelenítését szinten tartó szivattyúzással végezték a buzgárosodás és a talajtörés veszélye miatt. A Duna felé nyitott csővégeket, áteresznyílásokat vízzáró és víznyomás álló módon zárták le. A polgármester felkérésére KDTVIZIG műszaki segítségnyújtást biztosított a védelmi munkákhoz és a felmérésekhez. Felhasznált főbb anyagok: homokzsák: 23000 db, homok: 300 m-\ Elöntött hullámtér Halásztelek térségében
