Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Paks
Paks A Dél-Mezőföld futóhomokkal, lösszel borított hordalékkúp-síkságán elterülő Duna-parti település már a rómaiak megjelenése előtt is komoly történelmi múltra tekinthetett vissza. Az ide érkező emberek fő telephelye a Sánchegy volt, itt találták a legtöbb régészeti leletet. A közeli Dunakömlőd melletti Sánchegyen a 4. században felépített cast- rum (tábor), a Lussonium, a provincia határát képező erődláncolatnak volt az egyik tagja. Paks neve 1332-ben jelent meg először írott formában (Pakws), egy pápai tizedjegyzékben. A falu a török idők kezdetén a végvári portyázások következtében többször is gazdát és népességet cserélt. A hódoltság korának végén a visszavonuló török seregek porig rombolták. A 18. század elején kezdett újra benépesülni magyar és német lakossággal. 1730-ban mezővárosi rangot is kapott. A kedvező mezőgazdasági adottságok kihasználását kiegészítette a dunai halászat és a vízi szállítás lehetősége (a paksi kikötőben 1846- ban kötött ki az első gőzhajó), valamint a Dunára telepített kéttucatnyi hajómalom. A környék legnépesebb településének polgárosodása a 19. sz. közepén vett igazán nagy lendületet, amelyben nemcsak a magyar, hanem a német és az 1778-ban betelepülő zsidó lakosság is komoly szerepet vállalt. Mivel a Paks alatti szakaszon a Duna folyó jellege gyökeresen megváltozik, szinte eltűnik a medre és hatalmas meanderekben kanyarog, ahol a zajló jég gyakorta megrekedt. A Paks és Gerjen közti terület gyakran szenvedett az árvizektől (pl.: 1838, 1862, 1891, 1893). Az 1840- 1870. közötti években végrehajtott mederszabályozásokat (mederátmetszéseket) követően központi kérdéssé vált az árvédelmi biztonság megteremtése. 1893-ban többféle kezdeményezést követően megalakult az itteni székhelyű Paks- Fadd-Bogyiszlói Ármentesítő Társulat, amely a korábbi években épített töltések fenntartását és fejlesztését garantálta. A települést a trianoni békeszerződés érzékenyen érintette, mivel elvesztette délvidéki kereskedelmi kapcsolatait. A hátrányos helyzetet tetézte az elhúzódó világgazdasági válság is, amiből a város csak nehezen tudott lábra állni. Lényeges változás következett be a járási székhely Paks életében az 1967 őszén megszületett a kormányhatározattal, amely az első hazai atomerőmű helyszínéül jelölte ki. A döntésben jelentős súllyal esett a latba a hűtővíz forrásul is szolgáló Duna jelenléte. Az 1979-ben történt várossá válás döntő tényezője az Atomerőmű felépítése volt. Az ország villamosenergia-termelé- sének közel felét szolgáltató Paksi Atomerőműnek az 1980-as évek elején történt üzembe helyezése mindmáig meghatározza a vidék gazdasági arculatát és a város fejlődésének dinamizmusát. A belváros hangulatát meghatározzák a késő barokk, s a valamikori jólétet idéző klasszicista stílusú épületek. A Kishegyen, az atomerőmű teremtette új városrészben található a Makovecz Imre tervezte Szendélek-templom. A várostól délre találhatók az atomerőmű blokkjai. Évente több tízezer érdeklődőt vonz a Látogató-központban megtekinthető kiállítás. A város lakásainak vízellátása maradéktalanul megoldott, a szennyvízhálózatot 1997-ben építették ki, s Paks saját szennyvíztisztító teleppel is rendelkezik. Az atomerőműből kikerülő radioaktív anyagokat tartalmazó, de kibocsátható szennyvizet eleveniszapos biológiai tisztító berendezésen keresztül, külön vezetéken juttatják a Dunába. A közel húszezres város és térsége a KDTVI- ZIG működési területéhez tartozik. Paks, 2013. június 10. Ideiglenes védmű erősítése Paks-Biskói komptragédia 1887. június 18-án, szombaton Paksról a kalocsai Jézus Szíve búcsúra igyekezve közel 400 fős tömeg zsúfolódott össze a 150 személyes biskói komp fedélzetén. Az imbo- lyogva megindult jármű hirtelen erős hullámzásba és szélbe került és a túlsúly alatt a parttól alig néhány méterre süllyedni kezdett. Leírhatatlan borzalmak színhelye volt a Duna. A tragédiának 224 halálos áldozata volt, zömmel asszonyok és gyerekek. Ez volt Magyarország legnagyobb vízi katasztrófája. A tragédia emlékét a biskói révnél 1903-ban felállított Jézus-szobor őrzi, amely bal kezében fakeresztet tart, a jobbjával a Dunára, a tragédia helyszínére mutatva. A fenti képen látható emlékmű mementóként figyelmeztet a Duna veszélyeire és az emberi felelőtlenségre. 72-74. Paks — önkormányzati védekezés A KDTVIZIG június 6-án Paks város önkormányzata részére műszaki összekötőt rendelt ki az önkormányzat által végzett védekezési munkákhoz. Műszaki segítséget nyújtottak az Árvíz utcai 100 m hosszú nyúlgát építéséhez és a lezárt belterületi zsilip szivattyú telepítéséhez (Csónak utca, Duna utca, Árok utca, Szent János utca, Fürdőház utca lakótelepi zsilip). A KDTVIZIG 1 db Pajtás szivattyút biztosított a Lakótelepi zsiliphez.
