Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Térképek - Budapest, Víziváros kiemelt védekezési helyszínek 204. A Margitta-szigeti ártéri öblözet
Szeremle Bátmonostor Vaskút MAGYARÖRSZAG Nagybaracska Csátalja Sárhát Homorúd Baja-Bezdáni csatorna; Rastina Hercegszántó Hóduna 0+000 tkm 61+394 tkm HORVÁTORSZÁG I Közös érdekeltségű szakasz vége JELMAGYARAZAT J Gátőrtelepek Fővédvonal Közúthálózat 508 s: Lokalizációs vonalak ■■ Tervezett lokalizációs vonal Duna — Vízfolyás (ADUVÍZIG) Vízfolyás (TÁRSULATOK) ( ...! Települések (magyar) □ Települések (szerb) 1 I Elöntésre kerülő területek ELŐNTÉSI IDŐ ALAKULÁSA 6h becsült előntési idő Í J 12h becsült előntési idő 24h becsült előntési idő Országhatár DUNA SZERBIA 216 NEVEZETES ÁRVIZEINK 1998. szeptember—októberben a Felső-Tisza vízgyűjtő területén szinte szünet nélkül, naponta esett az eső. Október végén egy heves árhullám alakult ki, amelynek tetőzése még csak Vásárosnamény térségében járt, amikor a november 4—5-i esők létrehozták a második, a fő árhullámot. A magyar-ukrán országhatár közelében — ukrán területen — töltésszakadások következtek be. Az árhullám Tiszabecsnél 28 cm-rel lépte túl az addigi LNV-t, Tivadarnál ez a túllépés 93 cm volt és az árvíz szintje egészen Záhonyig meghaladta az LNV-t. Szélsőséges árvízi helyzet alakult ki a Tisza és a Bodrog összefolyásánál. A tiszai visszaduzzasztásnak és a Bodrog árhullámának együttes hatására Sárospataknál a novemberi tetőzés csak 4 cm- rel maradt el az 1979. évi történelmi csúcstól. Tokajban pedig mindössze 8 cm-rel volt alacsonyabb az 1979. évi LNV-nél. A Tisza középső szakaszán, Tokaj és Csongrád között - a hosz- szan tartó árvízi terhelés miatt — tartósan magas, az addig mért legnagyobb vízállást megközelítő árhullám ellen kellett védekezni. Az árhullám levonulása idején egyidejűleg 1520 lem hosszon kellett árvízvédelmi készültséget - ezen belül rendkívüli készültséget is — tartani. A Felső-Tiszán a töltéskorona magasságát meghaladó vízszint ellen kellett védekezni 43 km hosszon. A Margitta-szigeti ártéri öblözet Az 1.51. sz. Margitta-szigeti ártéri öblözet 275 km2 kiterjedésű területét kiépített árvízvédelmi fővédvonal védi a Duna áradásától. A 47,8 km hosszúságú, 03.01. Baja-Margitta-szigeti védvonal az országhatárnál csatlakozik a szerbiai árvízvédelmi rendszerhez. Az észak felé ék alakú Margitta-szigeti ártéri öblözetet északról Baja város, nyugatról a Duna, keletről a Ferenc-tápcsatorna (Baja-Bezdáni csatorna), valamint az annak bal partját határoló magaspart, míg délről a magyar-szerb országhatár fogja közre. A Margitta-szigeti ártéri öblözetnek a déli országhatár mentén természetes vagy mesterséges határa nincs, így ha bekövetkezik egyárvízvédelmi fővédvonal meghibásodása (töltésszakadás), az országhatáron is átnyúló elöntések kialakulása nem akadályozható meg. Az esetlegesen kialakuló árvízi elöntés 14 lakott területet érinthet, amelyek népessége közel 10 ezer fő; közülük mintegy 5 ezer fő közvedenül is ki van téva egy árvízi elöntés veszélyének. Az ADUVÍZIG munkatársai részletesen megvizsgálták az öblözet esetleges elöntésének folyamatát és a lokalizálás lehetőségeit. Megállapították, hogy a szerbiai közös érdekű szakaszon feltételezett gátszakadás esetén 4-6 óra alatt jelenik mega víz a határon, s ekkor észlelve a veszélyt, mintegy 1 óra maradna az első lakott hely (Hóduna) kimenekítésére. Az öblözet teljes fel- töltődése délről észak felé haladva, várhatóan 2 nap alatt következik be. Tekintettel a rendkívüli rövid előntési időkre, a távoli anyagnyerőhelyekre és a nehézkes szállításra, lokalizáció kiépítésére nincs lehetőség. Az öblözet árvízi kitettsége állandó készenlétet és megfigyelést igényelt. A 2013. évi árvíz során itt semmilyen rendkívüli esemény nem történt.
