Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Dunapataj
Dunapataj A nagyközség a Duna bal partján, a folyó kiáradásától védett, bár lapályos helyen fekszik. A régészeti adatok szerint valaha egy bronzkori település lehetett a helyén. Oklevelek először 1396-ban említették a falu nevét (Pathay). Fejlődése a 14. században vett lendületet, 1409 és 1872 között mezővárosi joggal rendelkezett. A török hódoltságot viszonylag jól átvészelte, nem pusztult el, lakossága a török világ elmúltával betelepülőkkel gyarapodott. A 19. században jelentős kereskedelem folyt a településen, évente 3 országos vásárt tartottak, illetve több szárazmalom dolgozta fel a helyiek által megtermelt gabonát. Terményei a gabonaféléken túl hagyma és zöldségek voltak, szőlő- és gyümölcstermesztés is folyt errefelé, de jelentős volt az állattenyésztés is, főleg a marhatartás. A térség árvízvédelmi rendszere 1948-ig az 1881-ben megalakult Dömsöd-Pataji Dunavédgát Társulat kötelékébe tartozott. A társulat a dunai töltéseket az 1887-89. években építette ki. A területen jelentősebb belvízrendezésekre nem volt szükség, mert az ártér erein a belvizek is le tudtak folyni. A gátak mögött keletkező nagyobb vízelöntések pedig lehúzódtak a mélyebben fekvő sárközi ártérbe. Dunapataj és térsége az ADUVÍZIG működési területéhez tartozik. Lakosainak száma 3200 fő. A település természeti értékekben igen gazdag. Ide tartozik az 1976 óta védett, s közkedvelt fürdő- és üdülőhely, az Alföld legszebb gyógyhatású tava, a Duna egykori holtágának maradványa, a Szelidi-tó, valamint a Duna erre található más holtágai és szigetei. A Dunapataj közigazgatási területéhez tartozó Miklapuszta hazánk legnagyobb összefüggő, meszes-szódás szikes pusztája. Amikor a területet víz borítja, megjelennek a vízimadarak, és nyomukban a ragadozók. Építészeti emlékei közé tartozik a gótikus református templom, valamint a katolikusok barokk temploma. Adony — önkormányzati védekezés Az árvédelmi töltés mentett oldalán lévő belterületi ingatlanoknál a talajvízkutak ellenőrzését, szükség szerinti magasítását kellett elvégezni. A munkákhoz a KDTVIZ1G 3000 db homokzsákot adott át az önkormányzatnak, műszaki irányítót biztosított és az előrejelzett tetőző vízszinteket bemérte. Adony Az egykori Vetus Salina nevű római katonai tábor közelében alakult ki az évszázadok során. Első alkalommal 1332-ben, mint királyi birtokot, Ódon néven említi egy oklevél. 1424-ben mezővárosi rangra emelkedett. II. Lajos király — Mohácsra menet — innen küldte utolsó kétségbeesett segélykiáltását az ország nemességének. A török kiűzése után a számban megfogyatkozott magyar lakosság mellett megjelentek a német és rác (szerb) telepesek is. Idővel a német nemzetiség lett a meghatározó a településen, egészen a 19. század közepéig. 1882 és 1902 között Duna-Adony, németül Adam névvel szerepelt a térképeken. A század utolsó évtizedeiben végbement asszimilációt követően meg is szűnt a német nyelvű iskolai oktatás. A századok során a községben és környékén a helyi gazdasági kultúra járulékos elemeiként jelentek meg a szőlőműveléssel, borászattal, halászattal, vízi molnárkodással, és számos más „iparral” kapcsolatos szokások, hagyományok. A kiegyezés utáni évtizedekben lakossága megközelítette a 4.500 főt, s a gazdasági statisztikák szerint jó mezőgazdasági adottságokkal, folyami kikötővel rendelkező járási székhelynek számított. A Duna áradásai gyakorta okoztak gondot és károkat az itt lakóknak (1775, 1781, 1789, 1803, 1810, 1836), de a vízmosások kártételeivel is gyakran szembe kellett nézniük. A település határa az Ercsi-Iváncsai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat érdekeltségi területéhez tartozott. Az itteni Duna szakasz 19. századi árvédelmi szabályozása két lépésben történt. Először 1884—85-ben, majd több mint egy évtized múlva, az elvégzett mellékág-elzárás és a bal parti párhuzammű építés viszonylagos eredménytelenségét tapasztalva — 1897—98-ban. Ekkor a párhuzamművekhez keresztgátakat építettek, a meder zátonyos részeit kikotorták. Az 1954. évi dunai árvíz különösen próbára tette az itteni védműveket. Az Adony-szal- macsárdai zsilipnél — a nem megfelelő alapozás következtében áttörő vizek miatt — szorítógát építését rendelte el a védelemvezetés. Az 1965. évi árvíz nem fenyegette különösebben a 32 km hosszú Ercsi—Adony közötti védelmi vonalat. Napjainkban lakosainak száma 3700. Adony és környéke a KDTVIZ1G működési területéhez tartozik. Az adonyi római tábor emlékdarabjai Az idelátogatók gyönyörködhetnek a Kastélypark, a Szőlőhegy, a halastavak és a Duna, illetve a Nagysziget természeti szépségeiben; a Szt. Orbán- kápolnában és szoborban. Nevezetes látnivaló a ví- zenjárók és vízimolnárok védőszentje tiszteletére a barokk kor végén felállított Nép. Szt. János szobor és a betelepülő németek által épített barokk templom. Árvízi hossz-szelvény Árvízszintek ábrázolása a vízfolyás hosszát mutató (folyókilométer) értékek függvényében. Az ábrázolt vízszintek — egyebek mellett — egy árvíz adott időpontjának, árvízi tetőzéseinek, az addigi legmagasabb vízállásoknak vagy azonos előfordulási valószínűségű vízállásoknak értékeit szemléltethetik. Napfelkelte Győrújfaluban
