Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Szigetmonostor
Szigetmonostor A Szentendrei-sziget legdélibb települése már az őskorban is lakott volt, erre utalnak a rézkorból és a vaskorból származó leletek. A római korban a horá- nyi révnél őrtorony is állt. A Duna szabályozása előtt a területet gyakran bontotta víz, így a település csak a szentendrei sziget közepe felé, az enyhén emelkedő homokdombokon alakulhatott ki. A honfoglalást követően a 12. sz. végén Tiburc ispán egy bencés monostort alapított, ezért a település 1217- ből származó első említése — monasterio Tjburtii — is erre utal. A monostor 1334-ben már egyházas helynek számított. A másfél százados török uralmat a szigeten megbújó település sikerrel átvészelte, igaz, rendszeresen adóznia kellett. Szigetmonostor elnevezéssel csak a kiegyezés évében, 1867-ben találkozunk először, addig a település Monostor néven szerepelt. Közigazgatásilag hozzá tartozik Horány üdülőtelep is számtalan hétvégi házzal. A századok során a Duna számos árvize okozott nehézséget és pusztulást a településnek, ennek ellenére a község fejlődött és gyarapodott. Lakosainak fő megélhetési forrása a mezei gazdálkodás volt, a gabonafélék mellett zöldségeket és gyümölcsöket termesztettek, csakúgy mint napjainkban. Az árvízi biztonság megteremtése érdekében a település csatlakozott a Szentendre Szigeti Armentesítő Társulathoz, s részt vállalt az árvízi töltések kiépítésében és fenntartásában. 1950-től a védekezés szervezete átalakult. A töltések általános erősítése 1951-ben kezdődött meg, azonban komolyabb lépéseket e téren csak az 1954-es árvíz után tettek. Az 1997-ben megkezdett újabb töltéserősítési munkáknak köszönhetően a 2002. augusztusi árhullám elleni védekezésnél az elkészült szakasz jelesre vizsgázott. A főváros viszonylagos közelsége nemcsak munkalehetőséget biztosított az itt lakók egy részének, de az 1930-as évektől az itteni vízbázist is igénybe vették Budapest ivóvízellátása érdekében. Ugyanis a Szentendrei-sziget mindkét oldalán a Duna-meder víztisztító homok- és kavicsrétege különleges adottságú, európai viszonylatban is egyedülálló. A falu életének meghatározó tényezőjévé vált a Fővárosi Vízművek munkaadóként és fejlesztőként és a falutól délre eső vízbázis védőterületeinek szigorú őrzőjeként is. Szigetmosotor, katolikus templom A község épített örökségének szerves részét képezik a 18. századi református és katolikus templomok, valamint a horányi római híd hídfőjének romjai és az őrtoronymaradványok. A több mint 2000 főt számláló község és térsége a KDVVIZIG működési területéhez tartozik, s része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak. 32. Szigetmonostor J únius 8-án, az esti órákban a település üdülő területére a Szentendrei-Duna felől, a Surányi gátőrjárás 0+700 tkm szelvényében található magasparti részről betört a víz. Korábban itt vízátfolyás sohasem volt. A terület erdős, nehezen járható, a helyi körülmények légi felvételezéssel is csak nehezen voltak megállapíthatók. A Duna tetőzéshez közeli vízállása ekkor mintegy 35 cm-rel haladta meg az addigi helyi LNV-t. Az átfolyás szélessége mintegy 60 m volt, az átfolyó vízoszlop magassága: 30 cm. A mentett oldalra bejutott víz egy erdőségen keresztül áramlott az üdülő övezet nyugati — dél-nyugati része felé. A vízbetörés helyszínén homokzsákkal töltött konténerzsákok helikopterről történő célzott ledobásával, illetve homokzsákos kiegészítéssel, a Terrorelhárítási Központ (TL.K) személyi állományának helyszíni munkájával kezdték meg elzárni a beömlő víz útját. Az OMIT által kirendelt szakértők a helyszínen irányították és felügyelték a védekezési munkát. J únius 9-én délután a vízbetörés helyszínét elzárták. A mentett oldalra bejutott víz egy erdőségen keresztül áramlott a horányi üdülő övezet nyugati - dél-nyugati része felé. Ezért elkezdték az 1. sz. lokalizációs vonal kiépítését. A lokalizációs védvonal a Csalogány utcában épült, délkeleti vége a Szentendrei útra, illetve a Cinke, Harkály, Fenyő utcába vezetett be. A helyenként öt sor széles és max. 15 sor magas homokzsákból készült védvonal közel 1000 m hosszú volt. A védvonal déli részén a tervezett kiépítési magasságot nem sikerült időben elérni. így a településre bejutott vízmennyiség tovább terjedése ellen azonnal megkezdték a 2. sz. lokalizációs vonal kiépítését, amely az 1. sz. lokalizációs vonal sérült szakaszának bevédésére, abba bekötve készült el. A biztonság érdekében egy 3. számú lokalizációs vonalat is kijelöltek és megépítettek a Hársfa- Mókus-Vadgalamb-Szentendrei utcák vonalában. Itt két sor széles, három sor magas homokzsákokból készített nyúlgát épült, 1100 fm hosszúságban. A védvonalakat és a védekezést június 11-én a vízügyi szervek átadták az önkormány'zat részére, de továbbra is két fős vízügyi műszaki irányítást biztosítottak a helyszínen. Az önkormányzat az ideiglenes második védelmi rendszeren keresztül, több napon át szivattyúzást végeztetett. í -elhasznált főbb anyagok: 120000 db homokzsák, 1 900 nU homok. Szigetmonostor - a védekezés képei
