Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Ercsi
Ercsi A Duna közelsége már az újkőkorban egyfajta vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is. Az Ercsi név a magyar ér (patak) szó kicsinyítő képzővel ellátott származékából ered. Valószínűleg a településen átfolyó Rába-patakot is egykor Erecs-nek nevezhették. Elsőként 1037-ben, a bakonybéli apátság alapítólevelében tesznek róla említést, ahol Szt. István javadalmaként szerepelt az ercsi halászat. A középkorban, a faluban bencés, utóbb karthauzi, majd cisztercita kolostor is működött, amely a tatár- és törökdúlások során vált rommá. A mohácsi csatavesztés után 1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök pusztították a falut, de elnéptelenedése csak aló. század második felében ment fokozatosan végbe. A magyar lakosság helyébe a folyón felfelé húzódó rác és horvát telepesek jöttek a jobb megélhetés reményében. Számításaikat megtalálhatták, mert Ercsi 1636-ban már mezővárosként ismeretes, ráadásul 1686-ban a török uralomnak is vége szakadt. A település a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében. 1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ezektől függetlenedve élt; egyre nagyobb számban jelentek meg itt az iparosok és kereskedők. Végül 1800-ban kapta meg újra a mezővárosi rangot. A gabonatermesztő mezőgazdaság kiterjedt voltára utal, hogy a folyószabályozást megelőzően az itteni szakaszon több mint 70 vízimalom kerekét hajtotta a folyó. 1882-ben készült el a települést is érintő, Budapestet Péccsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében. A település kapcsolata a Dunával nem volt zavartalan. Az Ercsi alatti rendezetlen szakasz volt a régebbi nagy jégtorlódások egyik fő okozója. A közvetlenül Ercsi alatt levő szigetnél a víz megoszlott és lejjebb a Bezdán-szigeten, valamint a körülötte levő zátonyokon a jég megtorlódott és a földuzzasztott víz nemcsak a közeli vidéket, de alkalmanként a fővárost is fenyegette. Az 1880-as években végzett szabályozás során a zátonyos részeket, s magát a Bezdán szigetet is kikotorták, a folyómedret párhuzamművekkel állandósították. Az árvízi töltések kiépítéséről az Ercsi-iváncsai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat gondoskodott. Az 1940-42-es években a Kárpát-medencébe beköszöntő nedves időjárás által okozott dunai áradások emléktáblái jelzik a települést időről-időre nyugtalanító árvízi veszélyt. Mindettől függetlenül a település legnagyobb természeti értéke a Duna és a Duna-part. A táj évtizedek óta szinte alig változott, az ártéri erdő és a Kis-Duna holtága kedvelt kirándulóhely. A városban nagy kultusza van a báró Eötvös- családnak, hiszen a Batthyány- majd Andrássy- kormányok minisztere, br. Eötvös József itt nevelkedett és itt is temették el. Az 1874-ben közadakozásból felállított obeliszket Ybl Miklóssal építtette emlékére a hálás utókor. Ercsi 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott. Vízi közművesítését tekintve a lakások maradéktalanul részesülnek a vezetékes vízellátásban, hiszen az ercsi kavicsterasz a megye talajvízben leggazdagabb területe. A környező települések is innen kapják a vizet. A több mint 8000 lakosú település térsége a KDTVIZIG működési területéhez tartozik. Ercsi látképe a Duna felől 56. Ercsi — önkormányzati védekezés Ideiglenes védművek épültek a hajókikötőnél, a Rába patak torkolatánál és a Bajcsy-Zsilinszky utca páratlan (Duna felőli) oldalán, 9 helyszínen, összesen kb. 800 fm hosszon. A védekezési munkákat az önkormányzat szervezte, június 4-12. között, a területileg illetékes vízügyi igazgatóság 2 műszaki irányítót biztosított. Felhasznált főbb anyagok: homokzsák: 14000 db, homok: 250 m3. Viz alatt a hullámtéri üdülőterület Halásztelek térségében Rézsűállékonyság A töltések anyagától, kohéziójától, súrlódási szögétől, víztartalmától, a rézsű hajlásszögétől függő alaktartás. Tartósan magas árvíz esetén a rézsűállékonyságot a szivárgás és átázás káros mértékben csökkentheti. 57. Rácalmás — önkormányzati védekezés A területileg illetékes vízügyi igazgatóság elvégezte az előrejelzés szerinti tetőző vízszintek bemérését, ennek alapján védekezési tevékenységre nem volt szükség. Lakossági beadvány miatt az önkormányzat jegyzőjének kérésére a KDTVIZIG írásban is megerősítette, hogy nincs szükség ideiglenes védművek építésére. A löszpart alatti területről — a partfal állékonysága érdekében — a Duna mintegy 1,2 m vízszint csökkenése után szükségessé vált a pangó víz visszavezetése, melyet a KDTVIZIG műszaki tanácsadása mellett az önkormányzati földút két helyen történő átvágásával oldottak meg. A munkákhoz az igazgatóság műszaki irányítót biztosított.
