Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Térképek - Budapest, Újpest kiemelt védekezési helyszínek
A gátak védelméről Az 1888. évi tiszai árvíz hatására számos szakember sürgette az árvízvédelem korszerűsítését. Gonda Béla (1851-1933) például lapjában, a Gazdasági Mérnökben arra figyelmeztetett, hogy az ármentesítő társulatok fontos feladata a gátak állapota feletti éber őrködés, a védelmi eszközök és szerek, valamint a védelmi erő előkészítése, mindennek ellenőrzésére pedig a minisztérium által kiküldött műszaki közegek hivatottak. A vízjogi törvény rendelkezései szerint a társulat köteles gondoskodni a töltések legveszélyeztetettebb helyeinek védelméről, a zsilipek biztonságba helyezéséről, az árvízvédelmi anyagok és szerszámok időben való szétosztásáról és készenlétbe helyezéséről. Arról viszont nem rendelkezik kötelező előírás vagy szabályzat, hogy kellően begyakorolt, katonás fegyelmezettségű munkáscsapat álljon készen a védekezésre. Néhány társulat bevette ugyan gátvédelmi szabályzatába a munkások kiképzését, de ezek a ritka kivételhez tartoznak. Pedig a társulatnak — de legalábbis a társulati mérnöknek — létérdeke, hogy begyakorlott csapat álljon rendelkezésére árvíz idején. További gondot jelent, hogy kevéssé közismertek az árvédekezés különböző módjai, azok a fogások, amelyeket a több évtizedes szakmai tapasztalat jónak és sikeresnek tekint. Gonda Béla (1851-1933) Mérnök, műegyetemi tanár, vízügyi szakíró, technikatörténész, a mezőgazdasági vízgazdálkodás úttörője. 1877- ben megalapította, s egészen 1902-ig szerkesztette a „Gazdasági Mérnök” c. gazdasági-műszaki szaklapot, amely egy időben a Tiszavölgyi Társulat hivatalos lapja is volt. A Vaskapu szabályozásánál jelentős érdemeket szerzett. 1897-ben megindította a "Magyar Hajózás" c. szaklapot. A magyar tengerkutatás megszervezője, a Magyar Adria Egyesület és folyóiratának alapítója volt. Különösen nagy érdemeket szerzett a hazai vízitársulatok mozgalmának népszerűsítésében, s a hazai mérnöktársadalom gazdasági gondolkodásának formálásában. Nevéhez fűződik Vásárhelyi Pál szakmai pályafutásának feltárása. NAPI VÍZJÁRÁSI TÉRKÉP CXVili. évfolyam 159. szám 2013.06.08. J E LM /ÍGY ARÁZAT Ai abptérkrp Jaki Uúllupol: llaj'x.Kl Ml!»tok: ©VSZoftver Védekezés és kitelepítés Népszabadság, 2013. június 8. Biztonsági okokból péntek este elrendelte a kormány Győrújfalu kitelepítését — ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be. Nagy Imre Attila, az 1600 lakost számláló település polgármestere 50-50 százalékra becsülte annak esélyét, hogy kibírja a péntek éjszakai, hajnali tetőzést a győrújfalui töltés. A szakemberek egyébként megerősítették, hogy egy esetleges szakadáskor pár percük van csak az ott dolgozóknak, hogy a gát két oldalára meneküljenek. A töltésre civileket este már nem engedtek föl, ott csak vízügyesek, hivatásos katonák, rendőrök, katasztrófavédők dolgozhattak. A többiek távolabb töltötték a homokzsákokat. A kitelepítés elrendelése után rendőrautók járták végig a falut, s hangosbeszélőn adtak tájékoztatást a teendőkről. A falusiak nagy része már korábban összepakolta húszkilós csomagját. A kitelepítés csak a gyerekekre, idősekre, nőkre, betegekre érvényes kötelezően, az életerős férfiak maradhattak az árvízi védekezésen. A rendőrség vigyáz az elhagyott ingatlanokra, s később az állatok etetése céljából a család egy tagja arra az időre visszatérhet. Azt senki sem tudta megmondani, meddig tart a kitelepítés. A győ- rújfaluiakat a győrújbaráti ifjúsági táborban helyezik el, s állami pénzen gondoskodnak róluk. Noha tegnap a figyelem elsősorban a Szigetközre és Győrúj falura összpontosult, ma már Komárom- Esztergom megyében is kritikussá válhat a helyzet, a hét végén pedig előbb a Dunakanyarban, majd Budapesten teszi próbára a gátakat az áradó folyó. Győrújfalu, 2013. június 7.
