Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Vízfolyások - Tárná
Február 3-4. Február 3., vasárnap A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETT- VIZIG) a jelentős csapadékterhelésre, a kialakult belvízhelyzetre tekintettel II. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el a Felső-Szabolcs alsó, középső és felső belvízvédelmi szakaszain. 18:00 A Tárná 302 cm-es vízállással tetőzött Tarna- méránál (II. fok: 300 cm). A Tárná árhullámképe Tarnaméránál Február 4., hétfő 9:00 A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) a felső-zagyvai 10.11 Szászberek- Jászberényi védelmi szakaszon I. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. Az OVF az árvízvédekezés költségeinek terhére engedélyezte az EMVIZIG Gyöngyösi Szakaszmérnöksége területén 2012-ben megrongált műtárgyak javítását 7,5 millió Ft összegig. A KOVIZIG a Mezőberényi belvízvédelmi szakaszra január 17-én elrendelt belvízvédelmi készültséget II. fokúra emelte és I. fokú készültséget rendelt el a Réhelyi belvízvédelmi szakaszra is. 10:00 Az ÉMVIZIG a Laskó-Csincse, a Tiszavalk- Sulymos és a Tiszakarád-Ricse belvízvédelmi szakaszokra I. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el. Tárná A Zagyva bal oldali mellékfolyója az Északi- középhegységben és az Alföldön. Hossza: 105 lem, vízgyűjtő területe: 2116 km2. Ceredtől É-ra, a szlovák-magyar határ közelében ered, a Felső- tarnai-dombságon. DK felé folyik, Síroknál szűk szorosban áttöri a Darnó-hegyet, majd D-i irányban halad a Mátra és Bükk között, Kainál Ny-DNy-i irányba fordul, Jászjákóhal- mánál torkollik a Zagyvába. Neve szláv eredetű és etimológiailag azonos a Torna pataknévvel. A Torna egy szláv víznév (Trnava) átvétele. Ennek a töve a szláv „tüske, tövis, kökérrf ’. Számos szláv vízfolyást neveznek így szlovák, szlovén, szerb, ukrán stb. területeken. Az így hívott vízfolyások partján a névadás idején sok lehetett a tüskés cserje, kökénybokor. Mütárgylopások, rongálások az ÉMVIZIG-nél 2012-ben az EMVIZIG Gyöngyösi Szakaszmérnöksége területén öt olyan műtárgyrongálás, lopás történt, amelyek következtében a védvonalba épített műtárgyak védképes- ségüket elvesztették. A műtárgyakat ideiglenes eltömedé- kelték, melléjük segédőri figyelő szolgálatot állítottak Az eltulajdonított, megrongált elzáró szerkezetek (80-as csap- pantyús csőátereszek) pótlása, a műtárgyak javítása, helyenként újjáépítése az árvízi biztonság helyreállítását szolgálta. Országos helyzetkép a vízügyi szolgálatban Az utóbbi években rendkívüli módon elharapóztak a védelmi műveket érintő lopások, rongálódások. Szinte nincs olyan VÍZIG, ahol ilyen esetek ne fordultak volna elő. A vízügyi igazgatóságok — bár folyamatosan küzdenek a problémával — nem tudnak minden zsiliphez, fed- laphoz, korláthoz, csappantyúhoz, védősorompóhoz és táblához gátőrt állítani, ez leheteden feladat lenne. A szakemberek így is mindent megtesznek, a felfedezett hiányosságokat igyekeznek minél gyorsabban pótolni, de ez természetesen elsősorban pénzkérdés. Legnagyobb problémát azok a lopások jelentik, amelyeknek célja az eltulajdonított tárgyak értékesítése. Az ellopott eszközök, alkatrészek forgalmi értéke csekély, de a hely'reállítás költsége ennek sokszorosát is meghaladhatja. Belvízhelyzet a Felsőszabolcsi öblözetben Február 2-án és 3-án jelentős csapadéktevékenység volt a Felső-Tisza vízgyűjtőjén. A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtő hazai és külföldi részein egyaránt elérte, vagy meghaladta a februári sokéves ádagot. A FETIVI7.IG területen a kétnapi maximum Beszterecen esett (62,3 mm, ami a sokéves februári ádag 240%-a volt). A legjelentősebb csapadékmező a Felsőszabolcsi öblözetben alakult ki, az itt ádagosan lehullott 45 mm csapadékhoz 20 mm felgyülemlett hóvíz is társult, aminek talajba való beszivárgását a januárban kialakult (15-20 cm-es mélységig terjedő) felső fagyott talajréteg megakadályozta. Ennek hatására az öblözet jelentős belvízterhelést kapott. A csatornák karbantartottságának köszönhetően ez a lefolyó vízmennyiség hamar jelentkezett a Belfő-rend- szerben és a mértékadó szintet jelentősen meghaladó vízállásokat eredményezett, ezért több helyen megkezdték a szivattyús vízátemeléseket. Árhullám a Tárnán és a Taktán 2013 februárjának első napjaiban egy mediterrán ciklon okozott jelentős esőzést az északi-északkeled vízgyűjtőkön, így a Tárná és a Takta vízrendszerében is. A hónap első 3 napján összességében 35-40 mm-nyi havas eső és eső, a Mátra magasabb régióiban 20-30 cm-nyi hó hullott. A lehulló hó olvadása, valamint az esők hatására árhullám alakult ki a Tárnán és mellékvizein. A Tárná felső szakaszán az árhullámot leginkább a parádi ág vízhozama határozta meg, amelyben szerepe volt az olvadásnak és a némileg nagyobb csapadéknak. A Mátra déli oldaláról érkező mellékvizek vízgyűjtői közül csak a Tarnóca esetében volt jelentősebb lefolyás, nyaigat felé haladva a Bene- és Gyöngyös-patakok vízrendszerében érkező vízmennyiség arányában már lényeges kevesebb volt. A Takta vízgyűjtőjén a három napos esőzés alatt a csapadék zöme (25-30 mm) február 2-án napközben hullott, amelynek hatására ütemes áradás kezdődött a Szerencs-patak felső szakaszán. Az árhullám a vízfolyás alsó szakaszára érve jelentősen ellapult.
