Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Kisoroszi
Kisoroszi A Szentendrei-sziget északi csúcsán fekvő település eredete a rómaiakra vezethető vissza, akik a falu határában erődöt építettek (Hosszúréti-dűlő). A feltárt római kori maradványok ugyanannak a Valentinianus császárnak a nevéhez fűződnek, aki hasonló kikötővédő erődöket építtetett a Duna mentén. Mai elnevezését egyesek szerint az Ukrajnából Könyves Kálmán királyunk idején érkező telepesekről kapta. Nevét 1394-ben említették Oros% néven, 1631-ben pedig II. Ferdinánd kiváltságlevelében Kisoroszifalva- ként szerepelt. Elzártsága, természetes védettsége miatt a török uralom alatt is virágzott. Az évszázadok során sokszor szenvedett a Duna árvizeitől (az 1838. és 1876. évi dunai jeges árvizek különösen emlékezetesek voltak a Szentendrei-sziget szempontjából), ezért az érdekeltek a Szent-Endre Szigeti Ármentesítő Társulathoz csatlakoztak az árvédelmi töltések megépítése érdekében. A fokozottabb biztonságot azonban csak az 1951-ben megkezdett töltéserősítés teremtette meg. A töltésfejlesztést az 1965. évi árvíz tapasztalatai alapján tovább folytatták. Kisoroszi és térsége a KDWIZIG működési területéhez tartozik. Az elzártsága — amely a történelem viharos időszaka során fennmaradását elősegítette — napjainkban inkább hátránya a településnek, a község néptelenedik. Igaz viszont, hogy Kisoroszi 1000 30. Kisoroszi - önkormányzati védekezés Június 4-8. között a településen meglévő, a korábbi évek árvizeinél épített depóniákat (négy szakaszban, összesen 1246 fm hosszban) az önkormányzat szervezésében, vízügyi műszaki irányítással kiegészítették, lefóliázták és magasították. A korábban magasparti szakaszoknak bizonyult részeken homokzsákból nyúlgát épült. Felhasznált főbb anyagok: homokzsák: 57 500 db, homok: 2250 m3. Június 8-9-én a korábbi árvizektől eltérően a közút időbeli használatát segítő depóniát át kellett vágni, hogy a településtől keletre, a két Duna felől a szigetre beömlő víz minél hamarabb, illetve akadálymentesen lefolyhasson. Az árhullám tetőzését követően az ideiglenes véd- műveket június 15-ig elbontották. Kisoroszi - komp az 1950-es években körüli lélekszáma nyaranta a szőlőhegyein épült üdülőfalujának lakóival, a védett, ősfás szigetorr sátorozóival, vízitúrázóival együtt 3—4 ezerre növekedik. A Duna—Ipoly Nemzed Park részeként a Dunakanyar egyik legkedveltebb nyaralófaluja. Műemlék jellegű, barokk templomát a gróf Stahremberg-család építtette a 18. században. A dunai árvíz Kisoroszinál Depónia Általában az ideiglenes tárolás céljából összehordott anyaghalom tömöríteden (kő-, kavics-, homok-, föld-, humusz-, kotormány- stb.) anyagoknak leginkább prizma-alakban rendezett lerakata. A vízkárelhárításban a csatornák és medrek kotrása során kikerült és azok mentén elhelyzett földanyag neve. Általában nincs víztartó szerepe, de ha ilyen célja is van, akkor a depóniát rendezni kell. A rendezett depóniák - bár nincsenek méretezve — vizi létesítménynek tekintendők. 180 35. Szob - önkormányzati védekezés A település veszélyeztetett ingadanainak védekezési munkálatai a Park, Sport, Táncsics Mihály, Duna, Rév, Árpád, Arany János, Zilahy Lajos utcában és a Széchenyi sétányon folytak. Az ideiglenes védműveket homokzsákokból alakították ki, fóliaterítéssel. A védekezési munkákat június 4-9. között az önkormányzat szervezte, 3 vízügyi műszaki irányító közreműködésével. Az átszivárgó vizet folyamatosan visszaszivattyúzták a mederbe. Az önkormányzat a veszélyeztetett ingatlanokból összesen 64 személyt telepített ki. Felhasznált főbb anyagok: homokzsák: 27 000 db, homok: 450 m3. Az ideiglenes művek bontása június 12-14. között történt. Homokzsák-fal, megtámasztó bordák és ellennyomó medencék a Margitszigeten Ideiglenes védmű a pesti felső rakparton
