Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Töltésmegcsúszás
Június 6. Június 6., csütörtök A védekezési igények jobb kielégítése és tartalék- képzés miatt 20 helyszínen befejeződött az önálló központi homokzsáktöltő telepek kiépítése és éjjelnappali folyamatos működésük megszervezése. Folyik az állami védvonalakon és az önkormányzatoknál felmerülő igények azonnali kielégítésére tartalékot képező zsákkészlet feltöltése. Az OMIT összehívta a Tudományos Tanács ülését, melynek keretében ismertették az aktuális meteorológiai, az annak következtében kialakult hidrológiai helyzetet, illetve a folyamatban lévő védekezési munkákat. Aló tagú Tanács a kapott ismertetések alapján elemezte a helyzetet. 13.00 A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala - a vonatkozó jogszabályi felhatalmazás alapján — az árvíz elleni védekezés és a víziközlekedés biztonsága érdekében a sport- és kedvtelési célú kishajók, továbbá a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járművek (csónak, kajak, kenu) részére a Duna magyarországi szakaszán a fő- és mellékágakban — visszavonásig — teljes hajózási zárlatot rendelt el. Az OMIT ellenőriztette a kritikusnak ítélt beavatkozási pontokon a védelmi létesítmények kiépítésének előrehaladását. A belvízzel elöntött terület nagysága 15 200 ha volt, ebből 5900 ha vetés-szántó. Az OMIT szakértőt rendelt ki a Dunakiliti duzzasztóműhöz. Megszervezték a helikopteres anyagbeszállítást a Mosoni-Duna bal parti töltésénél. 19.00 Tetőzött a Duna Pozsonynál, 46 cm-rel a korábbi LNV fölött. Az OMIT és a Pest Megyei Védelmi Bizottság kérésére a Magyar Honvédség a Duna Dömös és Budapest közötti árvízvédelmi szakaszain mintegy 2 200 fővel vesz részt az árvízvédelmi feladatok megoldásában. A Duna Dömös és Budapest közötti árvízvédelmi szakaszain a Magyar Honvédség (MH) június 6-9. között vett részt az árvízvédekezésben. Ennek során a Honvédség speciális eszközei közül 4 db MI-8/17 típusú szállítóhelikopter 61 felszállást, 418 beemelést hajtott végre. 4 db PTSZ-M típusú közepes lánctalpas úszó gépjárművel szállítási feladatokat végeztek, továbbá két búvárcsoportjuk 12 alkalommal 518 merülési órát teljesített. A honvédség kirendelt munkacsoportjai a visegrádi és nagymarosi védelmi szakaszon nyúlgát kiépítését, ellennyomó medencék kialakítását, valamint lokalizációs vonal kiépítését végezték. A Magyar Honvédség közreműködése a Dömös-Budapest közötti árvízvédekezésben Példásan megépített ideiglenes védmű Táton Töltésmegcsúszás A talajban, illetve a talajrétegek felületén bekövetkező relatív elmozdulás. A gyengébben kötött, vagy homokos jellegű talajokból épített töltések mentett oldali rézsűjének szilárdsága a telítődés után csökken és uralkodóan keresztirányú szivárgási nyomások hatására karéjos csúszás következik be. A töltésmegcsúszásban szerepet játszhatnak a rézsűlábnál kialakuló felhajtóerők, valamint a roskadási jelenségek is. A töltésmegcsúszás rendszerint a keresztirányú szivárgások kilépő magasságáig érő kis karéj leválásával kezdődik, majd a felszivárgás, valamint a megmaradó rész fellazulása szerint újabb, már nagyobb karéjok leválásával folytatódik. A karéjos töltésmegcsúszás mindig veszélyes a töltés állékonyságára, de ha nem hátrál azonnal és védhetetlenül a vízoldalig, akkor viszonylag lassú, tehát védhető a folyamat Az OMIT Tudományos Tanácsának működéséről A 2000. évi rendkívüli tiszai árvízvédekezés alkalmával próbálták ki először, miként lehetne igénybe venni egy tudományos testület segítségét a védekezés kritikus helyzeteinek elemzéséhez és a megelőző, illetve operatív beavatkozások döntéseinek előkészítéséhez. Az OMIT mellett működő Tanács tagjai úgy tettek eleget javaslattevő, véleményező szerepüknek, hogy az aktuális műszaki probléma áttekintése után konszenzussal döntöttek a probléma műszaki szempontból optimálisnak tekinthető kezeléséről. A Tanács működése arra is lehetőséget teremtett, hogy kipróbálják a tudomány legfontosabb új eredményeit a védekezési feladatok során tudatosított problémák elemzésénél, különösen abban az esetben, ha a rendelkezésre álló időelőny lehetőséget adott erre. Számos esetben szükség volt (így 2002-ben, 2006- ban és 2010-ben is) egy-egy átfogóbb, de igen szűk határidőn belül elvégezhető számítás, modell-futta- tás, illetve vizsgálat elvégzésére, az adott helyzet elemzésének pontosítása és a megalapozott javaslat megfogalmazása érdekében. A Tanács tagjai — harmadik feladatukként — javaslatot tettek a védekezés ideje alatti, az azonnali döntéseket, illetve a későbbi kutatási-fejlesztési feladatokat megalapozó helyszíni mérések elvégzésére. Árvízi feladatok az Észak-dunántúli Vízmű Zrt.-nél Az EDV Zrt. működési területén lévő közel hetven településből Dunaalmás, Neszmély, Tát és Esztergom ivóvízellátása és szennyvízelvezetése érintett volt az árvíznél. Esztergom volt a leginkább veszélyeztetett, amelynek ivóvízellátását a Prímás-szigeten található parti szűrésű csápos kutak biztosítják. Az 1960- as években ezeket nagy gondossággal tervezték és építették, ezért eddig még egyik árvíznél sem kerültek víz alá. A többi érintett településnél csak a villamos kapcsolószekrényeket kellett átszerelni. A szennyvíz elvezetése és tisztítása mind a négy érintett településen biztosítható volt, kivéve az esztergomi Prímás szigetet, ahonnan a lakókat ki is telepítették.
