Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Lábatlan
Lábatlan A római előzményekkel (kisebb őrtoronnyal) is rendelkező település valamikor két községből állt: Lábatlanból és a Duna kanyarulatában épült Piszkéből, ez utóbbit 1950-ben csatolták Lábatlanhoz. Lábatlan neve először 1267-ben tűnt fel írott formában egy birtokadományozási oklevélen, Piszke nevét pedig 1300-ban említették először „Pyzke” alakban. A név valószínűleg a szláv pesek (durva homok, vagy murva) szóból származott. A település a 14. század elejétől indult fejlődésnek. A kereskedelmi útvonalak közelségének köszönhetően lakosai bekapcsolódhattak a piaci árutermelésbe. A török időkben mindkét település lakossága megfogyatkozott. A 18. sz. elején Piszkére elzászi németeket telepítettek birtokosai. Az addig főként mezőgazdaságból élő falvak fejlődésére jótékonyan hatott a kiegyezés után fellendülő ipar: 1869-ben pordandcement-gyár létesült, majd beindult a pisznicei (piszkei) vörös márvány kitermelése, 1925-ben pedig üzembe helyezték a piszkei papírgyárat. Az 1950-es években Lábadan jelentős ipari központtá fejlődött. A cement- és papírgyár utódai a mai napig működnek, s országos viszonylatban iparáguk legjelentősebb üzemei közé tartoznak. A Dunának elsősorban víziútként van jelentősége, valamint ipari víz szolgáltatásával nagy vízigényű üzemek létesítésére nyújt lehetőséget. A dunai hajózás biztosítására a görgetett kavicsot kotróhajókkal folyamatosan kitermelték, amit az építőanyag-ipar hasznosított. A szlovákiai Karva és Lábadan közötti kishatárforgalmat könnyítette meg a 2013-ban átadott révátkelő. Lábadan 2004-ben kapta meg a városi rangot. A város közelében van a Gerecse egyik leghosz- szabb, 500 m-es barlangja, a Pisznice-barlang, ahol őslénytani leletekre bukkantak. Lábadan nevezetességei közé tartozik a mai református templom, amely egy Árpád-kori templom romjain épült, s már 1440-ben is állt, igaz a 18-19. században átalakították. A régi cementgyár megmaradt kéménye, régi épületei és kemencéjének maradványa ipari műemlékek. Megemlíthető még a Gerenday-arbo- rétum, amely nagyobbrészt örökzöld növényekből és ritka fajokból álló védett gyűjtemény. A közel 5000 fős város térsége az EDUVIZIG működési területéhez tartozik. Lábatlan madártávlatból 19. LÁBATLAN — önkormányzati védekezés Lábadanban, a pékséggel szembeni lejáróban található vasúd híd szelvényénél a védvonalat az Önkormányzat az oda behordott és deponált homok lefóliázá- sával és a védmű töltött homokzsákokkal való megemelésével alakította ki. Az ideiglenes védmű átázott, beomlott, át kellett építeni. Az új védmű 20 m hosszban egy 50 cm vastag durva kőrétegre került kőzúzalék feltöltés volt, amelyet 8 homokzsák-sorral magasítottak. A vasút alatt átmenő három áteresz nyílásait egy-egy konténerzsákkal eltömedékelték, majd mintegy 75 m hosszban homokzsákokkal vízzáró módon véglegesen elzárták. A Panoráma Hotel egy ártéren fekvő létesítmény, amit az Önkormányzat saját döntése alapján kívánt megvédeni. Ennek értelmében fóliával és töltött homokzsákkal 110 m hosszon körbevették az épületet, de a víz az erőfeszítéseik ellenére is elöntötte a szállodát. A védekezési munkákra — vízügyi műszaki irányítás mellett — a június 4-14. közötti időszakban került sor. Felhasznált főbb anyagok: homokzsák: 11000 db, homok: 1400 m3, fólia: 14 tekercs, darabos/durva kő: 40 m3, zúzott kő: 30 m3. Hab-Mária szobor Győr első árvízi emléke az 1735 (mások szerint 1754 óta) létező barokk szobor, mely 1891-től a Bécsi kapu téren álló karmelita templom főhomlokzatának kis fülkéjében található. A szobor különleges nevét magyarázó legenda szerint a várost a 18. század elején több árvíz is fenyegette, de miután Mária meghallgatta a hívek könyörgését, az áradás alábbhagyott, ám a Szent Szűz a habokban lelte halálát. Győr legszebb barokk szobrának tartják, melynek alakja csupa könnyedség, mozgalmasság, s finom vonalú arcát glória övezi. Győr, a Mosoni-Duna egy szakasza. Szemben az Aranypart szabadstrand és a Jedlik Ányos híd 160
