Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Süttő
Június 4. Június 4., kedd 17:00 Ülést tartott az OMIT. Az OMIT kezdeményezte a hajózási zárlat elrendelését a védekezéssel érintett Duna-szakaszokon. 18.00 11,1 ezer m3/s vízhozammal tetőzött a Duna Kienstocknál. A tetőzés 12 órán keresztül tartott. A honvédségi erők megkezdték a Budapest-Bécs vasútvonal Komárom-Szőny közötti töltésszakaszán kialakítandó ideiglenes védvonal kiépítését. A Dunán kialakult rendkívüli árvízvédelmi helyzet miatt 06.04-07.20. között I. fokú vízminőségvédelmi kárelháritási készültséget tartottak fenn a Dunán, a Mosoni-Dunán és a Rábán. Sétáló utcából csónakázó tó Passau belvárosában, 2013. június 4. Utcakép Unterloibenben (Ausztria) 2013. június 4. o SÜTTŐ A Gerecse északi nyúlványai mellett fekvő Duna- menti település nevét az itt a Dunába ömlő patak régi „Séd” nevéről vette. Séd-tő annyit tesz: a Séd torkolata. Az itteni régészeti leletek arról árulkodnak, hogy a rézkori, bronzkori és kora vaskori emberek is megfordultak ezen a vidéken, csakúgy, mint a rómaiak és az avarok. Első írásos említése „Sedthuy" 1295-ből származik. A török hódoltság másfél évszázada alatt csaknem, utána viszont teljesen elnéptelenedett. A 18. század első évtizedeiben magyar és főleg német telepesek érkeztek az újraéledő Süttőre, olyannyira, hogy a század közepén már német településnek számított. A század végén olasz kőfaragók is megtelepedtek, s egyre-másra nyíltak a vörös és fehér mészkövet kitermelő kőbányák. A település lakóinak megélhetésében a szőlőművelés mellett — az itteni szőlők bora a neszmélyihez hasonló minőségű — a bányászat játszott vezető szerepet. A Gere- cse-patakon számos malom működött, amelyek a molnároknak biztosítottak jó megélhetést. * m. if ' : ^ /A süttői mészkőbánya napjainkban A 634 m magas Nagy-Gerecse hegy tetejéről szép körpanoráma tárul a turisták szeme elé. A hegy aljában, a Pap-réten és környékén karszt-források buggyannak fel (Szépasszony kútja, Király-kút stb.). A település épített emlékei közé tartozik többek között a késő barokk katolikus templom, valamint Giaconto Jakab kőfaragó háza, amelynek udvarában áll a bolthajtásos Király-kút. A szőlőkben még helyenként láthatók az úgynevezett bálványprések, amelyek a régi szőlőművelő kultúra emlékei. Bikol- puszta közigazgatásilag Süttőhöz tartozó mezőgazdasági övezet, egyfajta tanyavilág volt. Az ottani 1760-ban épült barokk Reviczky-kúriát a 19. században klasszicista stílusban átépítették. A több mint 2000 főt számláló község térsége az ÉDUVIZIG működési területéhez tartozik. Süttő a 2. katonai felmérés térképlapján 18. Süttő — önkormányzati védekezés Az önkormányzat épülete alatti vasúd híd nyílásának elzárása homokzsákokból készült, amit homokkal támasztottak meg és a vízoldalról lefóliáztak. Ugyanitt a Bikol- pard lakóingadanok mögött korábban kiépített földsáncok homokzsákkal való erősítése és magasítása a vízállásnak megfelelően megtörtént. Az összesen kb. 520 m hosz- szú homokzsákkal magasított védvonalat a Bikol-patak közúd hídjának magasparti részébe kötötték be. A Süttő és Lábadan közötti három áteresznél megtörtént a vízoldali betétpallók elhelyezése a belépő nyílás lefóliázásával együtt. A mentett oldali nyílásokat 90 m hosszon homokzsákokkal töltötték át. A védekezés során 41 700 db homokzsákot, 523 m3 homokot és 988 m2 fóliát használtak fel a június 4-14. közötti időszakban, vízügyi műszaki irányítás mellett. Töltésmagasítás és -bevédés Tátnál
