Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Neszmély
21. 01.01. Tát-esztergomi árvízvédelmi szakasz, a Duna jobb partja, az Unyi-patak jobb és bal parti, valamint a Kenyérmezei-patak bal parti töltése A védelmi szakasz Táti gátőrjárásában az Unyi-patak jobb és balparti, valamint a Kenyérmezei-patak balparti töltésének kiépítése 3121 fm hosszon egy KEOP projekt keretében 2011-ben megkezdődött, de az árvíz megérkezésekor még nem volt olyan kész töltésszakasz, amely alkalmas lett volna az eddigi LNV-t is meghaladó vízállás fogadására. így a 2002-ben megépített ideiglenes töltést kiépítették az előrejelzett vízszint plusz biztonság értékre. A munkában a kivitelező aktívan vett részt. A megerősített és egyes helyeken új nyomvonalon átépített ideiglenes védvonal ellenállt a víz nyomásának. Tát belterületén 3,4 km hosszon történt beavatkozás. A védművek erősítése és a jelenségek elleni védekezések közben kb. 162000 db homokzsákot és 15000 m3 homokot használtak fel. Zacskós víz a védekezőknek Árvízvédekezés a Fővárosi Vízműveknél Az árvíz és az aszály jelentősége rendkívül nagy a Fővárosi Vízművek által üzemeltetett pard szűrésű vízbázisokon. A dunai árvizek kezelésére a 2002-es árvíz tanulságai alapján Árvízvédelmi kézikönyvet készítettek. Korszerűsítették a kutakat, a kútpalástok vízzáróságát, a gépházak elöntésvédelmét, az energiaellátást, a fertőtlenítő rendszereket. Az előrejelzések alapján a létesítmények védelmi szintjét 920 cm-re növelték, ehhez - számos önkéntes közreműködésével - 17200 homokzsákot, 700 m3 homokot, 28 tekercs fóliát építettek be. Felkészültek az elöntéssel veszélyeztetett létesítmények rendkívüli energiaellátására. A tetőzés közelében 69 víztermelő kút állt le vagy esett ki az üzemből. Ennek ellenére a Fővárosi Vízművek szolgáltatása minden településen folyamatos volt, jelentősebb vízminőségi kifogások nélkül. A Bornát-ér Koroncónál 17. Neszmély — önkormányzati védekezés A Vízimolnár utcában az úton 600 m hosszon épült nyúlgát, bordás megtámasztással, ezen kívül 10 db átjárót (árvízkaput) zártak le. Az önkormányzati védekezést június 4-12. között folyamatosan 8 vízügyi műszaki irányító segítette. A védekezés, műszaki beavatkozás során 270 000 homokzsákot használtak fel. NEVEZETES ÁRVIZEINK 1981 márciusában megint egy olyan árvízi esemény alakult ki a Körösökön, ahol az árhullám tetőző szintje, vízhozama, az áradás hevessége és más hidrológiai paraméterei helyenként ismét megközelítették, illetve meghaladták az addig észlelt maximumokat. 1981. január 1— március 10. között a Körösökön hét kisebb árhullám alakult ki. A március 11—12-i heves esők elindították a nyolcadik árhullámot. A Fekete-Körös Antnál 42 óra alatt 640 cm-t áradt és 12 cm-rel az előző évi felett, 1000 cm-rel tetőzött. A Fekete- és a Fehér- Körös árhullámainak találkozása miatt a teljes hazai folyószakasz töltésein meghágás és csurgások ellen kellett védekezni. Az árvizet csak a mályvádi árvízi szükségtározó üzembe helyezésével lehetett biztonságosan levezetni. Az 1974., 1980. és 1981. évi Körös-völgyi árvizek a védelmi rendszer új fejlesztési stratégiájának kidolgozását és megvalósítását — az árvízi szükségtározók alkalmazását — eredményezték. Fáklya A vízkárelhárítás egyik világítóeszköze. Árvízvédekezéseknél a sztearin fáklya használatos, különösen a szétszórt védekezési helyek megvilágításánál. Könnyen tárolható, szállítható, üzembe helyezhető, szélben is üzembiztos. Fényereje közepes, nagyobb eső ellen védelmet igényel. Neszmély Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol régészedleg minden kor jelen van, de leggazdagabb a római időkből származó leletanyag. Neve írott változatban („Nezmel”) először 1237-40-ben bukkant elő egy jegyzékből. Birtokosai sűrűn változtak, de 1422-ben már város (oppidum) volt, Mátyás királytól pedig 1471-ben mezővárosi rangot kapott. A török háborúk ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztultak között szerepelt. A török kiűzése után, a 18. században csak lassan tért magához Neszmély. Egy 1749-es birtokper adatai szerint a faluban már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepelt. A térségben a Gerecse Duna menü peremén a folyóra néző teraszos lejtőket vastag lösztakaró borítja, rajta kitűnő szőlőket termesztettek. Az itteni zöldesbe játszó aranysárga bor külföldön is jól ismert volt Az 1880-as években kitört filoxéra-vész azonban a szőlő- termelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és környékén is. Napjainkban az ászári borvidékkel egyesülve, Aszár-Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit 1977-ben Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással, azonban a „házasság” nem volt hosszú életű — a két település 1991-ben szétvált. A község építészeti emlékei közé tartozik a műemléki védelem alatt álló református templom, amelyet középkori eredetű fal vesz körül. Maga az épület 15. századi gótikus stílusú, homlokzati toronnyal, sokszögzáródású támpilléres szentéllyel. Ugyancsak középkori eredetű a négyszögletes, árokrendszerrel erődített várrom maradványa, egy torony, valamint a 15. századi Királykút. A település lélekszáma nem éri el az 1500 főt. Az ezredfordulón a lakások háromnegyedébe vezették be az ivóvizet, akkoriban kezdték meg Dunaalmással közös csatornázási- és szennyvízkezelési program kivitelezését. Neszmély és környéke az ÉDUVIZIG működési területéhez tartozik.
