Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Táblázatok - Budapest árvízvédelmi szakaszai
Az áradó Duna Budapesten - látképnek szép ugyan, de ezernyi szakmai gondot is jelent... Belvízi szivattyútelep — Makád 1929-ben épült csapadékvizek, illetve belvizek átemelésére. Gépészeti berendezése 2 darab, eredetileg dízel üzemű, de ma már elektromos meghajtású, vízszintes tengelyű, csigaházas Ganz-Danubius szivattyúból áll, amelyek együttesen 0,7 m^/s átemelőképességgel működtethetők. A szivattyútelep a Duna vízállásától függően szakaszosan emeli a környék csapadékvizét a Dunába, illetve a Ráckevei-S< >roksári-Duna-ágba. A Tisza-Dunavölgyi Társulat (TDT) megalakulása és szerepe A Duna völgyében a 19/20. századok fordulójára felszaporodott ármentesítő és belvízrendező társulatok csak 1909-ben alakították meg érdekképviseleti szervezetüket, a Dunavölgyi Vízitársulatok Szövetségét. Az első világháborút Magyarország számára lezáró trianoni békeszerződés gyökerében változtatta meg az ország vízrajzi helyzetét, s ezzel együtt a társulati struktúrát. A korábbi 79 vízszabályozási társulatból 31, a 128 vízhasználati társulatból pedig csak 48 maradt az ország újonnan megállapított határai között. Számos társulat működési területét a határok kettévágták, s így — főleg az Alföld vidéke — nagymértékben kiszolgáltatottá vált az utódállamok vízügyeket komolyan vevő, vagy éppen elhanyagoló magatartásának. A vízitársulatok fejlődését, a kibontakozás lehetőségét az 1923:XL. te. megjelenése segítette, amely az ármentesített területek termőképességének fenntartására és továbbfejlesztésére a Tisza- és a Duna-völgyi érdekeltségeket a közös Tisza- Dunavölgyi Társulatba tömörítette. A törvény kötelezte az ármentesítő társulatokat, hogy az érdekeltségi területükön található belvizeket is levezessék, sőt: a miniszter feladatukká tehette az árterükön kívül eső olyan magasabb fekvésű területek belvizének levezetését is, amelyekről a vizek gazdaságosan csak a társulati ártéren keresztül voltak eltávolíthatók. A víztársulati mozgalom a két világháború közötti időben az árvíz- és belvízvédekezés első számú pillére volt. A töltések és gátak tökéletesítésében, valamint a vízlevezető csatornarendszerek fejlesztésében és fenntartásában meghatározó szerepük volt. Munkájukat sokszor tették próbára a csapadékosabb időjárás következtében beköszöntő árvizek és belvizek. Az 1940-es évtized elején egymás után következő nedves esztendők megmutatták a társulati rendszer fogyatékosságait is. A II. világháború után bekövetkezett társadalmi rendszerváltozás, ezen belül elsősorban a földosztás megpecsételte a társulati mozgalom sorsát. A földreform megváltoztatta a társulatok érdekeltségi alapon szerveződő rendszerét. A nagybirtokok megszüntetésével a társulatok tartóoszlopai dőltek ki. A sok földhöz jutott korábbi nincstelen paraszt nem volt képes az ártéri jutalékot fizetni, ezzel a társulatok pénzügyi alapja semmisült meg. Az állami támogatás rendszeressé válása pedig megérlelte és megerősítette a társulatok államosítására vonatkozó kormányzati elképzelést. A Tisza-Dunavölgyi Társulatot 1948 nyarán államosították. xl törvénycikk. a Timi Duna völgyi Táraula! alakitiiártl. UIWúMOm 1«3 M4maUrM 18-ta. - KlhlnMbnm •i -Anim r-.iVarar. -wn lua. a>i >Wabi Miéi*> 1 iA* 1884 : XIV. t-c. II Ujffb-'AtHik rvndelk.nitc' tti Caliu*ÍMU működő TiaZuvalgyt Tál aulai helyett *»ú.- iiu'uuyi hazai visrauduző Ur.ulat kőtó» áldok.•imh Tusa—I huMvfllgvi Társulatot kuli eludual 9 |. A* 1884. XIV. l-e. II. f»jaBután«-k randáikazúwi a teleu törvény értőin,..he.. uiuglelvlő. n irányaitok a leuwűló Tuaa—Duna völgyi Társulatra, amellyel asem- l>en mind a Tisza, művi a Dana éa mellékfolyóik v0|. gyein működő vagy ezután aUknlrt vízi ende*.' társulni. ,k A TDT alakításáról szóló 1923. évi XL. törvénycikk kezdő sorai a Társulat pecsétjével A Kvassay-zsilip
