Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Mecsér
Az árvízi kormánybiztos — Dégen Imre (1910-1977) Az 1956-os és 1965-ös dunai, valamint az 1970-es tiszai árvizek sikeres elhárítása sokak emlékezetében, de a szakmatörténetben is az akkori kormány- biztos, Dégen Imre személyével kapcsolódik össze. Mérnöki tanulmányait a prágai és a bécsi műegyetemen végezte. Kezdetben magánmérnök volt, majd 1945-ben Csepel Mérnöki Hivatalának vezetőjeként az újjáépítés műszaki irányítását kapta feladatául. 1945-től az Országos Földbirtokrendező Tanács tagja és a földreform végrehajtásának műszaki vezetője volt. 1946-tól különböző beosztásokban részt vett a szövetkezeti mozgalom megszervezésében. 1955. december 1 -tői megbízták a vízügyi szolgálat (OVF) vezetésével. Árvízvédelmi kormány- biztosként irányította az 1965. évi nagy dunai árvíz és az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz elleni védekezést. Vezetése idejére esik a vízügyről szóló 1964. évi IV. te. megalkotása és ennek szellemében a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmének megszervezése. 1975-ben egy pártvizsgálatot követően nyugdíjazták. Nevéhez fűződik a korszerű, egységes vízügyi igazgatás szervezetének kiépítése és megerősítése, a magyar vízgazdálkodás táviad fejlesztési koncepciójának kialakítása és a tervezés alapjául szolgáló Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgoztatása, a Kiskörei (Tisza II.) Vízlépcső és a csatlako- zó öntözőrendszerek létrehozásának kormányzati irányítása és a vízügyi szakemberképzés továbbfejlesztése. 1977-ben autóbaleset áldozata lett. Mecsér Magyarország észak-nyugati kapujában, Győr és Mosonmagyaróvár között, a Mosoni-síkság, a Szigetköz és a Hanság találkozásánál, az EDUVIZ- IG működési területén fekszik. Első okleveles említése — Mecher— 1208-ból származik. Nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent, valószínűleg első lakói után. A település 1564-től fekszik mai helyén, hol Moson, hol pedig Győr vármegyéhez tartozott. A 13-14. században halászok, folyami hajósok és pásztorok lakták. A 17-19. században a Zichyek birtokában volt, négy vízimalommal és kompátkelővel. Az 1862. évi kolerajárványnak a lakosság csaknem fele áldozatul esett. A 19. század végén a filoxéravész itt is pusztított, ezért 1894 decemberében a kisközséget vesztegzár alá helyezték. A település időközben végbement fejlődését értékelve a belügyminiszter 1936-ban Mecsér nagyközséggé alakulását rendelte el. Akkoriban volt a legnépesebb időszaka Mecsérnek, hiszen több mint 1100- an lakták. A közigazgatási változások a közelmúltban sem kerülték el a települést, 1979-ben Mecsér társközségként csadakozott Mosonszentmiklóshoz, s csak az 1990-es önkormányzati választások után vált külön. Az ideális természeti környezetben fekvő községnek napjainkban 600 lakója van. A múltban a falu sokat szenvedett a Mosoni- Duna áradásaitól. A Szigetközi Ármentesítő Társulat munkálatainak eredményeképpen a 19. század végére épült ki a települést védő árvízi töltéshálózat. 1907- ben megépült az ún. Rajkai (Csúnya) zsilip, amely végérvényesen kizárta a Mosoni-Dunából a dunai árhullámokat. A távolabbról jövő nagy dunai árvizek azonban később is próbára tették a védműveket. 1954-ben pl. az egész lakosság a szomszéd falvakban talált menedéket. Őszi kisvízi időszakban a Mosoni-Duna víz- utánpódása akár egy-két hónapos időszakra is megszűnhet. Ilyen esetben a folyó felső szakasza kisebb- nagyobb „tavak”-ra szakad. Mosonmagyaróvár szennyvize egészen a községig érezteti hatását. A középső Szigetköz és a Keleti-Hanság közötti összeköttetést 1946-tól a Mosoni-Dunán az egykori mecséri kompnál épült vashíd biztosítja. Látnivalói között kell megemlíteni a hajómolnárok és vízi fuvarozók által lakott házakat (különösen a régi hajóvontató házat és lóváltót), a Duna menti védett galériaerdőt, valamint a Wenckheim-grófok által a 1920. századfordulón emelt neoromán templomot. Mecsér - neoromán templom 12. Mecsér — önkormányzati védekezés A megépített ideiglenes védvonal a Mosoni-Duna jobb parti állami védvonal végétől indult, megközelítette a település déli sarkát, majd a belterület szélén déli és keleti oldalon haladt tovább, és a település keleti sarkán ÉNy-i irányba fordulva kötött be a magaspartba. Megépített védművekfelhasználtfőbb anyagok: nyúlgát földből: 2800 m (kb. 20-25 ezer m3); nyúlgát földből, megtámasztással: 900 m; nyúlgát homokzsákból: 700 m (35000 db homokzsák). A település mélyfekvésű területein fakadóvíz jelent meg, veszélyeztetve az alacsonyabban fekvő ingatlanokat. A védekezés során szivattyúzással stabilizálták a helyzetet. A védekezés munkák során nappal 2-4 fő, éjszaka 1 fő vízügyi szakember vett részt a védekezési munkákban. Ideiglenes árvízvédelmi mű Mecséren
