Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Védekezési gyakorlat
NEVEZETES ÁRVIZEINK 1964. március-áprilisában — 16 évvel az 1947/48-as szilveszteri árvíz után — ismét jelentős árvíz alakult ki a Tiszán és mellékfolyóin. A Tisza és a Szamos árhulláma Vásárosna- ménynál találkozott és magas mederteltséget eredményezett. Erre érkezett a Bodrog árhulláma (Bodrogszerdahelynél 32 cm-rel az LNV felett tetőzött). Tiszalök és Polgár között ugyancsak az addigi maximumokat meghaladó tetőzések alakultak ki. A Szolnok— Csongrád közötti szakasz vízszintjeit kedvezőtlenül befolyásolták a késedelmesen megnyitott nyárigátak. Az árvíz szintje elérte a Fehér-Körös gyulai hídját- 1974. június NEVEZETES ÁRVIZEINK 1974 június—júliusában rendkívüli árvízi helyzet alakult ki a Körösökön: öt árhullám követte egymást. A június 12-én indult második minden korábbi tetőzési magasságot és vízhozamot meghaladt. A Körösök középső és felső szakaszán 104 km hosszban kellett volna töltésmagasítást végrehajtani ahhoz, hogy az árhullám a gátak között levezethető legyen. Ekkor a vízszint 32—68 cm-rel volt az LNV felett. A nagyobb károk elhárítása érdekében feltöltötték, szükségtározóként alkalmazták a Fehér- és a Fekete-Körös közötti úgynevezett deltát. A 71 km2-en 127 millió m3 vizet tároz- tak. A védekezés eredményes vetít. Összefoglaló a FETIVIZIG belvízvédekezéseiről (2013. február 3. — május 13.) A Felső-Tisza vidékén 2013. január végére 15-21 cm-es vastagságú átfagyott felső talajréteg alakult ki. Januárban 42%-kal, februárban 79%-kal több csapadék hullott a sokéves havi átlagnál, márciusban pedig a sokéves ádag közel négyszeresét mérték. A 2013. február elején kezdődött belvíz közvetlen kiváltó okai: • a sokévi ádagot meghaladó csapadék, valamint a hóban tárolt vízkészlet elolvadása, • a terepszintet megközelítő talajvízszintek, • a folyókon levonuló árhullámok miatt a gravitációs kivezetési lehetőségek időleges megszűnése. A belvízcsatornákon a mértékadó vízállások 100- 130%-ának megfelelő szinteken vonultak le a belvizek. A belvízzel elöntött terület maximuma 2013. április 7-én 22650 hektár volt; legnagyobb mértékben a rét, legelő, illetve szántó területek kerültek víz alá. A belvízvédekezési időszakban a legnagyobb napi átemelt víz- mennyiség 218000 m3 volt április 5-én, amikor 31 szivattyúegység üzemelt 15 szivattyútelepen. A szivattyútelepek összes üzemideje 16 270 óra volt; a legtöbbet a ti- szaberceli szivattyútelep üzemelt (3 223 óra). Az összes átemelt vízmennyiség 65,2 millió m3 volt, a legnagyobb mennyiségű vizet (13 millió m3) a Halásztanyai szivaty- tyútelep emelte át a Belfő-csatornából a Tiszába. A belvízkormányzást az igazgatóság 140 műtárggyal végezte. 11 belvíztározóval szabályozták a belvízlevezetést; a 22,5 millió m3 tározó térfogatnál 91%-os feltől töttséget értek el. A Tiszán levonuló kisebb árhullámok lehetővé tették a Rétközi-tó részleges feltöltését, ezért a tiszai ki-beeresztő zsilipet többször is megnyitották. A tározóba főként tiszai víz került. A védekezések befejezését követően valamennyi tározó vízállásait a nyári üzemvízszintekre szabályozták. A védekezés ideje alatt 49 mérési helyen 200 vízhozammérést végeztek. Ezek adataiból a vízforgalom mellett a csatornák állapotára és teljesítőképességére is lehetett következtetni. A jellemző védekezési tevékenységek: • Obiözetek közötti belvízkormányzás • Belvíztározók üzemeltetése • Elöntött területek felmérése • Belvízcsatornákban vízhozammérések • Vízfolyási akadályok eltávolítása • Szivattyútelepek, mobil szivattyúk üzemeltetése • Önkormányzatok védekezésének segítése A FF.TIVÍXIG által végzett belvízvédekezés költsége február 3.-május 13. között több mint 123 millió Ft volt. A Lónyay-főcsatorna árvízkapuja madártávlatból Összefoglaló a FETIVIZIG árvízvédekezéseiről A FETIVIZIG a március 30-április 20. közötti időszakban az 541 km I. rendű árvízi védvonalából 27,500 km hosszon (5 %) III. fokú, 256,250 km hosszon (47 %) II. fokú, valamint 77,573 km hosszon (14 %) I. fokú készültségi szintet meghaladó vízszintek alakultak ki. A Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgyat a védekezés ideje alatt végig nyitva tartották, így folyamatosan biztosították a belvizek gravitációs bevezetését a Tiszába. Árvízi jelenségeknél 19184m-en talpszivárgás, 4900 m-en fakadóvíz, 20 m-en hosszanti repedés ellen kellett védekezni. Több helyen tényleges védelmi beavatkozásokra is szükség volt. 86 vízhozammérést végeztek. A Krasznán kialakult III. fokú árvízvédelmi helyzetre tekintettel házi készenlétbe helyezték a védelmi osztagot. Az árvízvédekezés becsült költsége 49 millió Ft volt. Belvizes táj valahol a Tisza-Szamos közén
