Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Árhullám-ellapulás
Az 1970. évi buzgárokról Az 1970. évi Tisza-völgyi védekezés alatt ('Törőcsik Gyula mérnök korabeli feljegyzése szerint) 540 egyedi buzgárt hatástalanítottak, a buz- gáros gátszakaszok összes hossza 45 kilométert tett ki, az átázott és erőteljes védekezést igénylő töltések hossza pedig 530 kilométer volt. A legemlékezetesebb és legveszélyesebb közülük a Maros menti „makói nagyburygár” volt. Május 20-án a Maros jobb partjának Makó város alatti szakaszán, a 17,763 kilométer-szelvényben, a mentett oldali rézsűlábnál igen magasra felszökő buzgár, pontosabban: buzgárként hatástalanítható „talpjárati csurgás” keletkezett. Ezzel közel egy időben, mintegy 2—300 méteres körzetben, buzgár-, azaz talpjárati csurgás-cso- port is kialakult. J árművekkel nehéz volt a közelükbe jutni, ezért a védelmi anyagot kezdetben hord-saroglyákkal, emberi erővel, majd vízi úton szállították. A mentett oldalon a fő kifolyási helyek víznyomásából felfakadt mellék-buzgárokat homokzsákokból kialakított — a fokozatosan apadó vízszintek miatt csökkenő koronaszintű körtöltésekkel — egyedenként zárták körül. A buzgár-csoport teljes hatástalanítását három napos nehéz munka után sikerült befejezni. Minden buzgár rejtélyes természetű: egyedi a megjelenése, hatástalanításának módja is eltérő, s váradan jelentkezésével, kiszámíthatadanságával erős lélektani hatást gyakorol a védekezésben résztvevőkre. Mindennek következtében nemcsak többletmunkát ró a vízügyi szakemberekre, hanem kockázatossá is teheti a védekezést. Árvízvédelmi fal erősítése Uszkénéi - május 14. Bár biztonsági okokból 30 ezer embert ki kellett telepíteni, a töltéseket sikerült megvédeni. A romániai töltésszakadáson kitört vizeket az országhatár mentén épített lokalizáló töltés megtartotta. Igen súlyos védekezés folyt az Alsó- Tiszán. A folyó felső szakaszáról érkező, rekordokat döntő víz mellett a Maroson is minden korábbit meghaladó árvíz vonult le: Makónál 44 cm-rel haladta meg a korábbi maximumot. A tetőzéssel egyidejűleg itt veszélyes buzgár-csoport keletkezett, de a területet — hatalmas erőfeszítések árán — sikerült megvédeni. Az 1965. évi dunai és az 1970. évi tiszai árvizek adták meg a lökést, hogy új alapokra helyezzék a mértékadó árvízszintek meghatározását. A fehérgyarmati árvízi emlékmű - 1970. május 14. NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz a folyó addig feljegyzett árvizei közül mind a tartósság, mind a tetőző értékek tekintetében a legnagyobbnak bizonyult. Az árvíz 125 napig tartott, számos védelmi szakaszon 103 napig III. fokú védekezéssel. Az egyidejűleg védett szakasz maximális hossza 2425 km volt. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz során a védekezők legnagyobb napi létszáma 43 ezer főt tett ki. Összesen 69 település 95 ezer lakosát kellett kitelepíteni. 1970. május 18. Valahol a Tisza-Szamos közben... A védekezés első súlypontja a Szamos mentén alakult ki: a folyó vízállása Désnél (Románia) 317 cm-rel (!), Csengéméi 159 cm-rel haladta meg a korábbi maximumot. A Szamos szatmárnémeti vízmércéjén 98 cm/óra intenzitású áradást észleltek. A rendkívüli áradás román területen 11, magyar oldalon 3 helyen szakította át a töltést. A víz a terepen levonulva magyar területen több mint 40 ezer hektárt öntött el, 5 ezer lakóház dőlt össze. Ezt követően súlyos, töltésszakadással fenyegető események alakultak ki a Körösök mentén. A gátakat a korábbi maximumoknál 45—112 cm- rel magasabb vizek terhelték, áztatták. Több helyen veszélyes rézsűcsúszások, román területen töltésszakadások keletkeztek.
