Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)

Vízfolyások - Maros

Április 22-26. Április 22., hétfő 18:00 A KDTVIZIG a 04.06. Tolnanémedi- Dombóvár belvízvédelmi szakasz dombóvári és kurdi őrjárásaiban az I.fokú belvízvédelmi készült­séget megszüntette. Április 23., kedd 0:28 Földrengést észletek Magyarországon, amely­nek epicentruma Hevesen volt. A földrengéssel kapcsolatba hozható meghibásodást a környékbe­li árvízvédelmi műveken és műtárgyakon nem ta­pasztaltak. A NYUDUVIZlG-nél, a Kis-Balaton Belvízvédel­mi Rendszer területén, a 06.01. Zala jobb parti, a 06.02. Zala bal parti, a 06.03. Keszthely-hévízi és a 06.04. Kis-Balaton déli védelmi szakaszok 9 belví- zöblözetében 92 nap folyamatos készültség után megszüntették a belvízvédelmi készültséget. Április 25., csütörtök 10:00 A Duna apadó vízállása lehetővé tette az Adonyi-főcsatorna torkolati zsilipének nyitását, ezért az Adonyi szivattyútelepen és a 04.03. Adony- ercsi belvízvédelmi szakaszon a korábban elrendelt I. fokú belvízvédelmi készültséget a KODUVIZIG megszüntette. Április 26., péntek 4:00 A DDVIZIG a 05.02. Kölked-bédai belvízvé­delmi szakaszra április 9-én elrendelt I. fokú belvíz- védelmi készültséget megszüntette. 6:00 A Kebele-patakon és a Szentgyörgyvölgyi-pa- takon lévő vízszintszabályozó műtárgyak helyreállí­tási munkáinak befejeztével a NYUDUVIZIG megszüntette a Kebele patakon március 31. óta fenntartott helyi vízkárelhárítási készültséget. Naplemente a Kis-Balatonon A Kis-Balaton Belvízvédelmi Rendszerben folytatott védekezés (2013. január 22-április 23.) A 92 napig tartó belvízvédekezés során kilenc szi­vattyútelepet üzemeltettek, folyamatos karbantartá­sukat végezték, javították a meghibásodásokat. A gerebeknél felgyülemlett uszadékot eltávolították, elszállították. Eltávolították az uszadékot a belvíz- csatornákból is. A szivattyútelepeken vízmintákat vettek és elvégezték laboratóriumi feldolgozásukat. Figyelő és járőr szolgálatot tartottak. Az átemelt vízmennyiség összesen mintegy 17 millió m3-t tett ki, napi csúcsértéke: 544 ezer m3 volt. A maximálisan elöntött területek nagysá­ga összesen 1120 ha. Naponta 10-35 fő végzett belvízvédekezési munkát, összesen 1 649 munka­napot fordítotva erre, egy-egy napon 3-22 gépko­csi igénybe vételével. A védekezés becsült össz­költsége 89 millió Ft volt. Belvízvédekezés a Kölked-bédai belvízvédelmi szakaszon A 05.02. Belső-bédai holtág vízszintje a vízjogi en­gedély szerinti szintre csökkent. A belvíz következ­tében maximálisan 700 ha terület (elsősorban szán­tó és erdő) került víz alá, közvedenül a főcsatornák mentén. A 18 napos üzemelés alatt a szivattyútelep 1,2 millió m3 vizet emelt át a Dunába. A védekezés összköltsége 2,5 millió Ft volt. A hevesi földrengésről Ritkán fordul elő, hogy egy árvíz időtartama alatt földrengés pattan ki. Magyarország területe amúgy sem szeizmikusán aktív terület, így már a 4-es erős­ségűnél nagyobb földrengések is eseményszámba mennek. Földrengés miatt tönkrement árvízvédel­mi gátat csak japán példa alapján ismerünk, de ott sem volt árvíz a földrengés alkalmával. A hevesi földrengés erőssége az automata mérőrendszer szerint a Richter-skálán 4,7-es volt. A seismology.hu az eseményt 4,8-as erősségűként írta le, és a sajtó is így számolt be róla. A rengés 10km-es mélységben pattant ki; nem csak Hevesen, de a közeli településeken (Erdőtelek, Tenk) és Budapesten is érezték. A károk jelentős része Tenken következett be: falrepedések, vako­lathullások, tetőről leesett cserepek. A rengés jele­ire többen felébredtek, az ébren lévők még Budapesten is mozgó bútorokról és csörömpölő berendezési tárgyakról beszéltek. Április 24-én reggel 5:39-kor 2,5-es erősségű utórengést mértek Erdőtelek közelében, június 4- ére virradó éjjel pedig 2,3-as erősségűt Heves tele­pülés közelében. Az OMIT Töltésfeltáró Szakcsoport 2013. ápri­lis 23-án délelőtt ellenőrizte a Tiszasülytől északra lé­vő árvízvédelmi gátakat a KÖTTVIZIG területén, mind a két parton, de a földrengéssel kapcsolatba hozható meghibásodásra utaló jeleket nem talált. A legnagyobb földrengések Magyarország területén Magnitúdó (M) M 6,0-6,4 M 5,5-5,9 M 5,0-5,4 M 4,5-4,9 Földrengés helye (évs^ám; magnitúdó) Savaria (456; M 6,1) Komárom (1763; M 6,3) Érmellék (1834; M 6,2) Kecskemét (1911; M 5,6) Dunaharaszti (1956; M 5,6) Mór (1810; M 5,4) Eger (1925; M 5,0) Berhida (1985; M 4,9) Oroszlány(2011; M 4,7) Heves (2013; M 4,7)

Next

/
Thumbnails
Contents