Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Az árvízi vízhozammérésekről Vízhozam i'Erar icruEL des jaugeaoes en hqnorie. A vízhozamnak, az árvizek vízszállításának, a lefolyó víz- mennyiségnek az ismerete alapvető fontosságú az árhullám levonulásának nyomon követésére, előrejelzésére, a szükségtározási folyamatok, döntési helyzetek modellezésére. S bár az árvízi vízhozammérésnek több mint egy évszázados hagyománya van Magyarországon, de kellő figyelmet igazán az utóbbi évtizedek árhullámainál kapott. (1970-ben a nagy tiszai árvíz során 14 szelvényben 221, 2006-ban 89 szelvényben 1239 vízhozammérést végeztek.) A mérés alapelve több mint két évszázada gyakorlatilag nem változott, s csak a legutóbbi években terjedt el egy új, ultrahangos mérési technika és az ADCP (Acoustic Doppler Current Profiler) műszer. A vízhozammérések alkalmával 800 esetben lebegtetett hordalékmintát is vettek, az árvízi hordalékszállítás meghatározásához. A Woltman-féle vízsebességmérő műszer másolata a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumban. A Woltman-szárny Reinhard Woltman, hamburgi vízépítészeti igazgató 1790-ben megalkotta a forgólapátos vízsebességmérő műszert, az ún. „Woltman”-szárnyat, amellyel egy folyó adott keresztszelvényének bármely pontjában sebességméréseket lehetett végezni. A műszer használatával lehetővé vált a keresztszelvényen átfolyó víztömegek addiginál pontosabb számítása. Vízsebesség-mérés Az áramló víz(részecske) időegység alatt megtett útjának meghatározása mérőeszközzel: forgóműves műszerrel, mérőműtárggyal, úszóval. A forgóműves sebességmérő egy olyan műszer, amellyel a folyásirányba beálló, vízszintes tengely körül forgó, rendszerint hajlított felületű szárny (vitorla) vízsebességgel arányos fordulatszáma alapján határozható meg a víz áramlási sebessége. Egy vízfolyás keresztszelvényében időegység alatt átfolyó vízmennyiség. A hidrológiában alkalmazott jelölése Q, mértékegysége m3/s. Meghatározásának egyik lehetséges (hagyományos) módja, hogy a megmért vízsebesség és az átfolyási keresztszelvény szorzataként számítják. A legnagyobb visfo^am (LNQ) a vízmérce szelvényében a vizsgált évig bezárólag előfordult legnagyobb vízhozam. Előfordulásának napja is lényeges adat. Egy mai forgószárnyas vízsebességmérő Vízhozamgörbe Adott szelvényen átfolyó vízhozamokat a vízállás függvényében ábrázoló vonal. Permanens, állandó sebességű vízfolyás (csatorna) medrében a vízállás és vízhozam egymásnak egyértelmű függvénye. Ezt ismert vízállások mellett végzett vízhozam-mérésekből határozzák meg. A természetes vízmozgás általában nem-permanens, így a vízhozamgörbe vízállásaiból csak megfontoltan szabad a vízhozamokra következtetni. Példa egy vizhozam-hurokgörbére a 2006. évi árvíznél Fig. a Courbe dóm dibits A T* Püspöki d aprAa ane sene de javigoagas. 180S Debit. Vlzhoxem "*/'» A nevezetes 1895. évi tiszapüspöki vízhozam- hurok-görbe Péch József és Hajós Sámuel francia nyelvű szakcikkében Árvízi vízhozam hurokgörbe Kis esésű vízfolyások árhullámainál valamely folyószelvényben tapasztalható vízjárás-történeti összefüggés ábrázolása a függőleges koordináta-tengelyen feltüntetett vízállások (H, cm) és a vízszintes tengelyen megjelölt, azokkal egyidejű vízhozamok (Q, m3/s) között. Az észlelési időket is feltüntető pontokat összekötő vonal jellegzetesen hurok alakú, innen az árvízi hurokgörbe elnevezés. Az árvízi hurokgörbét a magyar vízrajzi szolgálatnak a világirodalomban klasszikus példaként említett 1895. évi vízhozammérés-sorozata tette ismertté a „hagyományos” formában, Péch József és Hajós Sámuel tanulmánya nyomán.
