Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 17. Május 17., hétfő Az ATIKÖVIZIG május 17-24. között árvíz- védelmi műszaki segítséget nyújtott az ÉKÖVIZIG-nek. Az ADUKOVIZIG a belvízvédelmi szakaszaira I-II. készültségeket rendelt el és tartott fenn július 27-ig. A KDVKÖVIZIG a belvízvédelmi szakaszaira készültségeket rendelt el és tartott fenn július 2-ig. A KDVKÖVIZIG árvízvédelmi készültségeket rendelt el az Ipoly és a Zagyva védvonalaira, valamint helyi vízkár készültségeket a működési területén lévő kisvízfolyásokra. 20:00-22:00 A Tárná árhulláma 440 cm-es vízállással tetőzött Tarnaméránál (III. fok: 350 cm, LNV: 500 cm). 22:00 A Hábi-patak Csíkostőttősnél (Tolna megye) 326 cm-es vízállással tetőzött. (Az eddigi LNV 320 cm volt.) 22:00-24:00 A Tárná árhulláma 570 cm-es vízállással tetőzött Jászdózsánál (LNV: 562 cm). A Tárná árhullámképe Jászdózsánál A Kerka árvíztározó A Kerka vízgyűjtője Magyarország legcsapadékosabb területe, az éves csapadékösszeg meghaladhatja az 1000 mm-t is. Az árhullámok főként a tavaszi hóolvadásből alakulnak ki. A legutóbbi jelentős árvíz 1998-ban volt. Ekkor a vízgyűjtőn 24 településen 300 ház került elöntésre, a keletkezett kár becsült értéke 430 millió Ft volt. Ezt követően kezdődött meg a Kerka-völgy árvízvédelmi koncepciótervének a kidolgozása annak érdekében, hogy az árvíz pusztítása ne ismétlődjön meg a térségben. E koncepció legfontosabb eleme az Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas községek területén megépült Kerka árvíztározó. A tározó hatása a Kerka-völgyre: • Az 1% valószínűségű árhullám 1/3-át visszatartja. • Alsószenterzsébeten és Csesztregen kizárja az árvíz kialakulását. • Alsószenterzsébet és Szécsisziget között jelentősen csökkenti az árvízszintet. • Lehetőséget ad arra, hogy a Csertán és Kerkán levonuló nagyvizek ne essenek egybe. A létesítmény főbb adatai: Tározható víztömeg Maximális vízfelszín Völgyzárógát hossza Völgyzárógát magassága Maximális vízmélység Mértékadó árhullám Csillapítás mértéke Max. továbbfolyó vízhozam Megvalósítás költsége Tervezési időszak Építési időtartam Kerka Patak a Zalai-dombságban, a Mura bal oldali mellékvize. Szlovéniában, Martinjétől ered, Bajánsenyénél lép be hazánk területére, Mura-szemenyénél a Lendvával közösen torkollik a Murába. Hossza: 87 km, ebből Magyarországon 70 km, vízgyűjtő területe: 1597 km2, ebből Magyarországon 1096 km2. A patak neve preszláv ősiségű, és etimológiai- lag összetartozik egy görög kifejezéssel, amely egy közelebbről meg nem határozható folyót jelölt Noricumban. A Kerka elnevezés a magyarba egy szlovén régi nyelvi kifejezésből került át. Mai szlovén elnevezése: Krka. 3,7 millió m3 200 ha 1192 m 5,2 m 3,9 m 95 m3/s 56 m3/s 39 m3/s 440 millió Ft 1999-2002. 2003-2004. Csillapítja az árhullámot a Gyöngyös-Nagyrédei tározó - május 16.
