Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 17. Május 17., hétfő Az ÉKÖVIZIG Lokalizációs szakcsoportja elkészítette a Sajón esetlegesen bekövetkező LNV+20 cm-es szinten és a Hernádon esetle- gesen bekövetkező LNV+50 cm-es szinten tetőző árhullámoknál az árterületre kijutó víz lokalizációs lehetőségeinek térképeit. A Sajó és a Hernád menti árvízvédelmi vonalakon az előrejelzett tetőzések alapján kijelölt magassági hiányos töltésszakaszokon folynak a magasítási (nyúlgát építési) munkák a területre vezényelt védekezési erők bevonásával. Vésztározást készítettek elő a Tarnóca- és a Bene-patakok közötti öblözetben. 16:00-20:00 A Sajó árhulláma 402 cm-es vízszinttel tetőzött Sajószentpéternél (III. fok: 350 cm, LNV: 390 cm). 16:45 Megnyitották a jászteleki szükségtározót a Zagyván levonuló árhullám csökkentése céljából. 22.00-kor a tározó nyílását tovább szélesítették a Zagyván és Tárnán tapasztalható további vízhozam-növekedés miatt. 23:00-kor megnyitották a Borsóhalmi szükségtározót is, a Tárnán levonuló árhullám csökkentése céljából. 18:00 A Hernád árhulláma 432 cm-es vízállással tetőzött Hidasnémetinél (III. fok: 300 cm, LNV: 434 cm). 18:00 A Bódva árhulláma 305 cm-es vízállással tetőzött Hídvégardónál (LNV: 291 cm). Az elmúlt 24 órában 20-40 mm-es csapadék hullott a síkvidéki területeken. A belvízzel elöntött területek nagysága folyamatosan emelkedik; jelenleg 61100 ha van víz alatt, ebből 30000 ha a vetés-szántó. A legnagyobb elöntések Borsodban, Felső-Szabolcsban, a Közép-Tisza és a Körösök vidékén alakultak ki. A vízborított területek felmérését nehezíti a sűrű vegetáció. A Sajó árhullámképe Sajószentpéternél 400 cm A Hernád árhullámképe Hidasnémetinél A Bódva árhullámképe Hídvégardónál 600 cm LNV 432 cm (200$) A Koppány-patak szabályozása A Kapos legnagyobb mellékága Regöly határában, a bal parton betorkolló Koppány-patak. Völgye az egykori malomgátak miatt felfelé, egészen Koppányszántóig még az 1760-1800 közötti években is mocsár volt. Szélességére jellemző, hogy a torkolat fölötti szakaszon, Regöíy határában két sziget is keletkezett benne: a Töttösi- és az Öregsziget. A mocsaras bozót kiterjedése a torkolat és Koppányszántó között 15 620 hektár volt. Ä Koppány-patakot már 1771-ben felmérték, s 1838-ban ki is ásták a medrét. Elkészültével a mocsaras területek jó minőségű rétekké alakultak át. A meder azonban szűk volt, s idővel annyira feliszapoló- dott, hogy a völgy a torkolattól Törökkoppány határáig ismét mocsárrá vált, amelyben a medernek csak helyenként volt nyoma. Az újbóli elmocsarasodás egyik okozója a Póri községbeli vízmosás volt, amelyet később megkötöttek. Az újbóli tisztogatására csak 1928 után került sor, amikor az érdekeltek megalakították a Tolnamegyei Nagykoppány-patak Társulatot, és az 1930-33 közötti években jó karba helyezték a medret. Ezután a mocsaras területet újra mezőgazdasági művelésbe vonhatták. Árad a Völgységi-patak Bonyhádnál Vésztározás a Tarnóca-Bene patakok közötti öblözetben A Tárnán a korábbi (1974., 1999., és 2000. évi) árvizes időszakok tapasztalatai alapján a Tarnóca-patak jp. 8+300 tkm szelvény térségében a depónia-jellegű töltéskoronát fóliával bevédték annak érdekében, hogy a töltést meghágó víz azon irányítottan bukjon át. Az átbukó víz a Tarnóca-patak és a Bene-patak közötti ártéri öblözetben (mint vésztározá- si helyen) mezőgazdasági területeket önt el.
