Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
A folyammérnökségről A hazai vízügyi szakigazgatás első intézményei az 1770-es évek elején szervezett hajózási igazgatóságok voltak, amelyeket a Szávánál, a Kulpánál és a Dunánál állítottak fel. Feladatukat elsősorban a rájuk bízott folyószakaszok hajózhatóságának fenntartása jelentette. Különböző szervezeti átalakítások után újabbkori történetük első jelentős állomása már a kiegyezés korába vezet, amikor a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium irányításával a helyi vízrajzi feladatokat végezték és e mellett elsősorban a hajóutak ellenőrzésével, majd ezek mellett a vízszabályozó és ármentesítő társulatok felügyeletével foglalkoztak. Ez utóbbi feladatuk vált egyszerűbbé az 1880-as években a földmívelésügyi tárcán belül megszervezett kultúrmérnöki hivatalok munkájának megerősödésével. Igaz az elkülönült tárcafelügyelet okozott némi gondot, amelyet a folyam- és kultúrmérnökség egységes irányítás alá vonása (Földmívelésügyi Minisztérium — Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatal) oldott fel 1889-ben. A folyammérnöki hivatalok gondoskodtak a jóváhagyott mederszabályozási tervek végrehajtásáról, véleményezték vízjogi szempontból a hozzájuk került ügyeket, felügyelték a társulatok árvízvédelmi készültségét stb. Az 1948 nyarán végrehajtott társulati államosítás, valamint a vízügyi irányítási szervezet radikális átalakítása a folyammérnöki hivatalok megszüntetését is jelentette. Az itt dolgozó munkatársak zöme az újonnan kialakított területi szervezetek, a vízgazdálkodási körzetek folyammérnöki ki- rendeltségének alkalmazottja lett. Védelmi szakasz Az árvízvédelmi vonalaknak és a belvízrendszereknek a védekezés végrehajtására kialakított legkisebb egysége. Az ágerdőmajori vízrajzi távmérő állomás A FETIKÖVIZIG távmérő rendszere A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság összesen 640 vízrajzi mérőállomást működtet Ezekhez kapcsolódik a közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer, amely 152 állomásról 5 percenként on-line adatokat szolgáltat a vízállás, a csapadék és a léghőmérséklet változásáról Ebből jelenleg a hazai távmérő rendszerben 32 vízrajzi állomás, 5 hidrometeorológiai állomás, 6 ultrahangos vízhozam mérő hely, 47 talajvízszint-mérő állomás, 8 zsilip, 10 szivattyútelep és a Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgya van bekötve. A műszerpark korszerűsítésének folyamatában jelentős eredmény, hogy jelenleg már valamennyi felszíni törzs vízrajzi állomásnál lévő vízállás érzékelő és regisztráló berendezés korszerű digitális műszer. Az adatátvitel alapja a mikrohullámú gerinchálózat, melyet 6 VÍZIG üzemeltetésű és 3 bérelt átjátszó állomás (torony) alkot. A távjelző állomások rádiós kommunikációval ezekhez csatlakoznak és juttatják el az adatokat a központi szerverre, webes felületre, valamint az országos adatbázisba. A készültségek elrendelése és megszüntetése a távmérő állomások által szolgáltatott adatok alapján történt. A távmérő rendszer az árvíz ideje alatt kiválóan működött, az 5 percenkénti távmért adatok nagy segítséget nyújtottak az előrejelzések készítéséhez. NEVEZETES ÁRVIZEINK A pest-budai árvíz — 1838 Az 1838. évi Duna-völgyi jeges árvíz kialakulását az okozta, hogy a megelőző, igen kemény télben a Duna jege — több helyen torlódva — Bécsig rakódott fel. A felülről érkező olvadással indult árhullámok hatalmas jégtorlaszokat képeztek, a lezúduló víz- és jégtömegek Esztergomtól a Dráváig végigdúlták az árteret: 10 100 ház dőlt össze (Pesten és Óbudán a házaknak több mint a fele), 3200 megrongálódott, s csak a fővárosban 153 ember vesztette életét. Annak ellenére, hogy az árvíz után megkezdték egy hasonló vész megelőzésének munkálatait, csak a három város egyesítését követően, az 1870-es évektől kezdték kialakítani az egységes budapesti árvízvédelmi koncepciót, végezték el a szükséges mederszabályozási munkákat, építették meg a partfalakat és a Duna-hidakat. A millennium idejére kialakult budapesti Duna-part és a ma is ismert, körutakkal tagolt városszerkezet lényegében a hajdani pusztító árvíz következményeként jött létre. fi Wesselényi Miklós báró, az árvízi hajós emlékműve a Ferenciek templomának falán Ellennyomó medence Árvízvédekezés esetén a töltés mentett oldali rézsűlába, és az attól 20-25 m távolságra épített, a töltésbe kötött 0,6-1,5 m magas szon'tógát közötti térség, vagy egy buzgár köré, annak elfogására épített védmű medencéje. Az ellennyomó medence vízoszlopa tart egyensúlyt a külvíz felfelé ható nyomásával.
