Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 7-11. Május 7., péntek A KÖRKÖVIZIG belvÍ2védelmi készültségeket rendelt el a belvízvédelmi szakaszaira, amelyet július 19-ig folyamatosan fenntartott. A KÖT1KÖVIZIG belvízvédelmi készültségeket rendelt el a belvízvédelmi szakaszaira és tartott fenn folyamatosan szeptember 23-ig. Május 8., szombat 22:00-24:00 A Sajó árhulláma 295 cm-es vízállással tetőzött Sajószentpéternél (III. fok: 350 cm, LNV: 390 cm). A Sajó árhullámképe Sajószentpéternél Az Országos Polgárőr Szövetség és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megrendezte a „Tavasai nagytakarítás elnevezésű országos környezetvédelmi akciónapot.. Május 9., vasárnap 125 éve, 1885-ben ezen a napon indultak meg Bodoky Lajos tervei alapján a vízimunkálatok a magyar Felső-Dunán, a Dévény és Dunaradvány közötd szakaszon. A Duna szabályozása Dévény és Dunaradvány között A Duna Dévény és Dunaradvány közötti szakaszának szabályozásáról hozott VHI.tc. alapján — az ország legfőbb kereskedelmi víziútjának hajózhatóvá tétele érdekében — megindultak a magyar Felső-Dunán a vízimunkálatok. A törvény a munkákra 17 millió forintot irányozott elő. A terveket még Bodoky Lajos készítette, a kivitelezés közvetlen irányítója Fekete Zsigmond volt. Az 1896-ig tartó munkák során a mellékágakat elzárták, a folyó kanyarulatait átvágták, s így egy kevésbé kanyargó — természetellenesen merev — középvízi medret alakítottak ki. Hortobágy-Berettyó torkolati zsilip, árvízkapu A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna új medrének 69 km hosszú szakasza 1879-1890 között épült. Torkolatában két műtárgy létesült. Az ún. Hármaszsilipnek kell a megépült Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vizeit a Hármas-Körösbe vezetni, egyúttal kizárni a Hármas-Körös árhullámait. Ez a Körösvölgy egyik legrégebbi műtárgya. Eredetileg 10 méter széles, 4 nyílásos, faszerkezetű zsilipet terveztek, melyet később 3 nyílásúra módosítottak. 1899-ben készült el az első, ideiglenes, fából készült zsilip. 1907-ben betonszerkezetű műtárggyá építették át. Tervezője és kivitelezője a Hortobágy Berettyóvidéki Belvízsza-bályozó Társulat volt 1927-ben vasbetonráépítéssel növelték a magasságát. A szabad nyílás szélessége 3x3,3 méter. Elektromos motorokkal hajtott fogaslécekkel mozgatják a táblákat; a hozzájuk kapcsolt ellensúlyok könnyítik a műveletet. A zsilip eredeti fatáblás zárószerkezetét később szegecselt acéltáblákra cserélték. Tekintettel arra, hogy a Hortobágy-Berettyó- főcsatornát az 1930-as években hajózható méretűre alakították — gondoskodni kellett arról, hogy a Hármas-Körösben közlekedő hajók magas vízállás esetén is bejussanak a Hortobágy-Berettyóba. Ezért 1940 júniusa és 1941 augusztusa között — Mosonyi Emil tervei alapján — árvízkapuval ellátott, hajózható oldalcsatornát létesítettek, így zárva ki a Körösök árhullámát. Az árvízkapu nyitott állapotban szabad áthajózást tesz lehetővé a Körösök és a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna között, 1200 tonnás uszályoknak is megfelel. Az első hajó 1942. október 14-én érkezett a főcsatornán keresztül Mezőtúrra. Ha a Körösök vízállása a főcsatorna megengedett vízszintje fölé emelkedik, a kapu lezárásával kirekeszthető az árvíz a csatornából. Az árvízkapu 12 méter hasznos szélességű, töltő- és energiatörőrendszer nélkül megépített, támkapus rendszerű hajózsilipfő, mely a Hármas-Körös irányából érkező vizet képes elzárni. A támkapukat kézi erővel hajtott vonórudas szegmenskerékkel mozgatják. A Hortobágy-Berettyó torkolati hármas zsilip\ A Gőgő-Szenke csatorna kotrása (FETIKOVIZIG)
