Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. április
Április 21-26. Április 21., szerda Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) a kisvízfolyásokon kialakult árvízi védekezések dokumentálásának érdekében a mai naptól elrendelte a „Helyi vízkár napi jelentéi és a „Helyi vízkár készültség’ megnevezésű új modulok használatát a Vízkárelhárítási Információs Rendszerben (VIR). A NYUDUKÖVIZIG I. és II. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el a Kis-Balaton Belvízvédelmi Rendszer 06.01. Zala jobb parti, a 06.02. Zala bal parti és a 06.04. Kis- Balaton Déli védelmi szakaszain. A védekezés 9 napon át, április 29-ig tartott. A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács ülést tartott és döntött a Tisza-tavi Kódex elkészítéséről. Április 22., csütörtök Aláírták a szerződést a „Szamos-Kraszpa kögi árapasztó tároló építése” című projekt kiviteli tervezési és építési munkáinak FIDIC mérnöki, műszaki ellenőrzési és tervellenőrzési feladatainak ellátására. Április 23., péntek A „Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése t/ásárosnamény és Unya között’ című projekt keretében, a Tisza jobb part 14+150-15+550 tkm szelvények között Tiszakerecseny térégében a töltésfejlesztés építési munkái megkezdődnek. Április 25., vasárnap 75 éve, 1935-ben ezen a napon jelent meg az erdőkről és természetvédelemről szóló 1935:1V. te., az ún. „erdőtörvény”. Április 26., hétfő A tetőzéseket követően a Bódva és a Takta nagyon lassan apadt, csak a mai napon lehetett megszüntetni a készültséget a Taktán. Helyi vízkárelhárítás A károsan sok, vagy károsan kevés víz elleni, helyi jellegű, esetleg ideiglenes művekkel is megoldható szervezett tevékenység. A helyi vízkárelhárítás művei lehetnek a folyók hullámterében lévő nyári gátak, kisvízfolyások melletti töltések, települések körgátjai, a belterületi vízrendezés létesítményei, stb. A helyi vízkárelhárítás megelőzésre, ill. védekezésre kiterjedő feladatait a települési önkormányzatok látják el. A Vízkárelhárítási szabályzat szerint a helyi vízkárelhárítás az árvíz-, belvízvédekezés céljából kiépített védőművek hiányában a fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba vezetése. Helyi vízkárokat szenvedett hegy- és dombvidéki települések száma (1980-2013) Az 1935:IV. törvénycikk, az „erdőtörvény” Több mint 300 szakaszban szabályozta az erdőgazdálkodás feladatait, rendelkezett az Országos Természetvédelmi Tanács létrehozásáról. Többek között rögzítette: „...lehetővé tenni a védelem alá vont állat- és növényfaj zavartalan tenyészetét, megóvni a védett forrás és patak vizének tisztaságát’. A törvény a barlangok védelmével, valamint a vízmosások megkötésével és a kopárfásítással is foglalkozott. Helyi vízkárok 1980-2013 között A vízügyi szolgálat 1980-tól regisztrálja Magyarország hegy- és dombvidéki településein a helyi vízkár eseményeket (belterületi kár előfordulásokat). Az utóbbi 20 évben lényegesen megnőtt a helyi vízkárok előfordulásának gyakorisága, de ez részben csak látszólagos növekedés, miután figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy 1980—1995 között csak az igazán extrém helyzetek adatai maradtak fenn. Azóta az adatgyűjtés, adatszolgáltatás teljesebb körű, bár éppen 2006-2009 között nem állnak rendelkezésre ezek az adatok. Noha az önkormányzatok feladata a helyi vízkárok elleni védekezés, mindig marad olyan irányítási, beavatkozási feladat, amit az igazgatóságoknak kell megtenniük, és ezeknek a költségvonzatait is viselniük kell. A 2010. és 2013. évi tapasztalatok alapján ezekre az eseményekre a vízügyi szolgálatnak a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítania. A Vízgazdálkodásról szóló törvény szerint a vízügyi igazgatóság feladata a helyi önkormányzatok vízkárelhárítási tevékenységének szakmai irányítása, a polgármester részére nyújtott segítség keretében műszaki szakirányítás biztosítása. Kebele-patak, Rédics, 2010. február
