Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. április
Április 1-8. Április 1., csütörtök 2010-ben március volt eddig az egyeden hónap, amikor az adagosnál kevesebb csapadék hullott, ami nagyon kedvezően befolyásolta a belvízi védekezést. Az intenzív szivattyúzásnak köszönhetően április elejére 12 ezer hektárra csökkent a belvízzel elöntött terület. Megkezdődött a KÖTIKÖVIZIG-nél a „Védett területek átjárhatóságának biztosítása a Tis^a- tavon (II. forduló)” c. projekt megvalósítása. Megkezdődtek a KÖTIKÖVIZIG-nél a „Saj- foki belvízpblózet főműveinek fejlesztése és rekonstrukciója” c. projekt munkálatai. Április 4., vasárnap 25 éve, 1985-ben ezen a napon a Velencei-tó üdülőterülete fejlesztési programjának megvalósításáért megosztott Állami-díjban részesült Szabó mátyás, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője és munkatársai: AndorkÓ Sándor, Fejér Vilmos és Hodák Lajos. Április 7., szerda A KÖRKÖVIZIG belvízvédelmi készültséget rendelt el április 9-ig. A NYUDUKÖVIZIG a Kis-Balaton Belvíz- védelmi Rendszer 06.04. Kis-Balaton Déli védelmi szakaszán, a 09. Marótvölgyi Északi bel- vízöblözetben rendelt el I. fokú belvízvédelmi készültséget. A védekezés 6 napon át, április 12-ig tartott. Április 8., csütörtök A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál (KODUKÖVIZIG) megkezdődött a Szekszárd-bátai főcsatorna komplex vízrendezése c. projekt a Dél-Dunántúli Operatív Program (5.1.5-A/2F) keretében. A projekt 2012. december 18-án fejeződött be. A Velencei-tó A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 24,9 km2, a felületének harmadát nádas borítja. Hosszúsága 10,8 km, szélessége 1,5 - 3,3 km, partvonalának hossza: 28,5 km. A napsütés hatására, valamint a sekély, ádagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. Vízutánpódását főként a Vértesben eredő és a Zámolyi-medence vizeit összegyűjtő Császár-víz biztosítja. A Velencei-hegységből hat vízfolyás táplálja, közülük a pákozdi Bella-patak a legszámottevőbb. Lefolyását a mesterséges Dinnyés-Kajtori-csatorna biztosítja. A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a zivataros szelek egyre jobban kimosták, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt. A tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz ádagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi ilyen eset 1863 és 1866 között volt, amikor a Fertő is erre a sorsra jutott. Ezzel szemben több alkalommal kiáradt, elöntve a parti területeket: a legjelentősebbek az 1838-as és az 1963-as tavaszi áradások voltak. Az 1960-as években kezdődött a tó szabályozása. Ennek keretében a Dinnyés—Kajtori-csatornán Dinnyésnél zsilipet, a Császár-vízen Zámolynál (1971-ben) és Pátkánál (1975-ben) víztározót építettek. A tó medrének mintegy 50%-át 1977-1978-ban kotrással kimélyítették. A felgyűlt kotrási iszapból alakították ki mintegy 1 millió m3 iszap és nád felhasználásával a Cserepes-szigetet, valamint a Velencei-szigetet. A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. □ *3*21™ LA'1 □' • > H i • «a Hi ’o ■ »■ >» Belvízrendszerek közötti vízforgalom (mm) 2013. március Maximális hóvastagság (cm) 2010. március ÜSSÜl I l*1 EH] 1 • 5 Hü S • 10 Bi 10 - 30 ■■ » 30 Belvízelöntés a belvízrendszer %-ában 2013. március A dinnyési zsilip
