Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. március
Hósűrűség, hó-vízegyenérték, hófelmérés A hósűrűség (tömörség) az egységnyi hótérfogat tömege (mértékegysége: kg/m3), lényegesen változik az idő múltával. A frissen hullott hóréteg sűrűsége a legkisebb (50-150 kg/m3), és elsődlegesen a lehulláskor uralkodó léghőmérséklettől függ. A hótakaró kritikus sűrűsége 200—320 kg/m3 között változik. A további olvadásból (esőből) származó vízmennyiséget a hótakaró már nem képes tárolni és megkezdődik a lefolyás. A hótakaró sűrűsége akkor a legnagyobb (kb. 500 kg/m3), amikor a hó elveszti kristályos szerkezetét és cseppfolyós állapotba kerül. A hó-ví^egyenérték a hótakaróban tárolt, vízoszlop mm-ben kifejezett vízmennyiség. Azonos a hótakaró elolvasztása eredményeképp kapott vízréteg mm-ben kifejezett vastagságával. A hófelmérés az adott terület hőmennyiségéről, különösen a hó-vízegyenértékéről történő tájékozódás. A hófelmérési vonalak mentén vett minták alapján meghatározzák a hótakaró vastagságát, sűrűségét és vízegyenértékét, majd a ezek alapján becsük a hóolvadásből várható lefolyás mértékét. Hernád A Sajó bal parti mellékfolyója. Szlovákiában, az Alacsony-Tátrában, a Királyhegy E- i lejtőjén ered, K-i irányban átfolyik a Szepes- ségen, a Káposztafalvi-fennsíkot (Szlovák Paradicsom, Slovensky raj) látványos szurdokvölggyel töri át, majd D-re fordulva Kassánál éri el az Abaúji-medencét. Hidasnémetinél éri el Magyarország területét, Ónodtól DK-re ömlik a Sajóba. Hossza: 286 km, magyarországi szakasza 118 km, vízgyűjtő területe 5436 km2- Két nagyobb mellékfolyója Szlovákiában: Ny-ról a Gölnic (Hnilec), E-ról a Tarca (Torysa). Elnevezése a szlovák nevéből (Hornád) ered, A szepesi németben a Kundert névváltozat használatos. Germán eredetű szó, jelentése: „magasan levő irtvány”. A Tiszán 2010 tavaszán várható lefolyási viszonyok Országos Vísjelsp Szolgálat 2010. máráus 1. Az ősz és tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 2009. december 1-től 2010. február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére, a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján 204 mm, a szegedi vízgyűjtőjére pedig 181 mm csapadék hullott. Ezek az értékek mindkét vízgyűjtőn jelentősen meghaladta az elmúlt 24 év ádagértékét (163 és 121 mm), annak 125%-a, iUetve 149%-a volt. Az 1-2. ábra a tokaji, a 3-4. ábra pedig a szegedi adatokat ábrázolja. Látható, hogy mindkét vízgyűjtőn mindhárom téü hónap az ádagosnál csapadékosabbnak bizonyult, a szegedinél szinte egyenletes eloszlásban, míg a Tokaj feletti területeken a december adta a legkiugróbb értéket. december január február ■ Felső - Tisza ■ Szamos ■ Bodrog ■ Körösök ■ Maros ■ Felső - Tisza sokévi átlag ■ Szamos sokévi átlag ■ Bodrog sokévi átlag ■ Körösök sokévi átlag m Maros sokévi átlag december január február 5. ábra. Havi csapadék értékek Összességében elmondható, hogy a 2009/10. év téli időszakában a Tisza vízgyűjtőjén, azon belül is elsősorban a Körösök és a Maros vízgyűjtőin, valamint a hazai területeken az átlagos értékeket meghaladó mennyiségű csapadék hullott. december január február 1994 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Tisza, Szeged Ilii! 1994 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1-4. ábra. Havi csapadék értékek 38
