Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. december
Hidvégtrdc Hidvégardói záportározó Bódvaszilasi záportározó Bódvalenkei szükségtározó .Tornaszentiakab' [Bódvaszilasi szükségtározói Bódvarákói szükségtározó 3Bm83 _ Szendrőládi 'záportározó \Jikfalrij *. N/eísónyárá Szükségtározók és záportározók a Bódva völgyében Edelényi záportározó EOELENV Árvízvédelmi szükségtározók építése a Bódva völgyében Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az INTERREG III. A Magyarország-Szlová- kia-Ukrajna (HUSKUA) Szomszédsági Program felhívására benyújtott pályázattal támogatást nyert az árvízvédelmi szükségtározók tervezése a Bódva völgyében” című projekt megvalósítására (HUSKUA 05/02/167). A pályázat tervezésre szólt, mely 2007. szeptember 1—2008. június 30. között valósult meg. A pályázat sikere érdekében partnerként működött közre: • Szepsi Városi Hivatal (Mestsky úrad Moldava nad Bodvou), • Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, • Edelény Kistérség Többcélú Társulása. A szükségtározás helyszíneként a Bódva-völgy árvíz- védelmi programja által javasolt területeket vizsgálták meg. A projekt keretében 3 árvízi szükségtározó vízjogi engedélyezésre alkalmas dokumentáció-csomagja készült el. A 2010. májusban és júniusban a Bódván levonuló árhullámok tetőző szintjei az addig észlelt LNV szinteket lényegesen meghaladták, így a Bódva-völgyi szükségtározók kialakítására vonatkozó terveket a 2010. évi árvízi tapasztalatok figyelembe vételével át kellett dolgozni. Az átdolgozás az alapkoncepciót nem érintette, ugyanakkor a kialakítandó töltések magassági kialakítása, a műtárgyak szelvénymérete jelentősen megváltozott. A 2010. évi árvizek tapasztalatai alapján 2011-ben kormányhatározat született a Sajó völgye egyes településeinek árvízi biztonságát hosszútávra megteremtő beruházásokról [1028/2011. (11.22.) Korm.], amelynek keretében — többek között — szerepelnek a Bódva-völgyi szükségtározók és záportározók is. A Bódva-völgyi szükségtározók kiépítésének a célja, hogy az árhullám által szállított vízmennyiség egy részét átmenetileg visszatartsa és ezzel az árhullám tetőzési magasságát csökkentése. A szükségtározó egy — műszaki létesítményekkel időszakos tározásra alkalmassá tett — terület, melynek igénybevételére csak rendkívüli helyzetben - a nagyobb károk és árvízkatasztrófa elhárítása érdekében - kerülhet sor, egyébként a tározásra szolgáló terület alapvető rendeltetésének (a mező- és erdőgazdálkodásnak) megfelel. A tervezett és megépített tározók területei a Bódva bal parti nyílt árterei voltak, így a jelentősebb árvizek rendre döntötték. A szükségtározók kiépítését követően — a szükségtározók beüzemeléséig — ezek a területek mentesülnek az árvízi elöntés alól. A szükségtározók kialakításukat tekintve hossz- és
