Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. december
2000 50 1800 1600 1400 1200 1000 i 800 600 400 200 0 Térfogat (millió itt); Tározók száma összesen (db). Vizfelszin (km ) A Tisza-völgyi árvízi szükségtározók, árapasztó tározók kiépítésének üteme A Tisza árvízvédelmi rendszerének megújításáról, a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztéséről (VTT) lásd a 312. oldalt to Hernádszurdok A Hernád folyó jobb partján, a Cserehát peremén fekvő település az Árpád-korban Szurdokbénye néven abaúji várföld volt. Első írásos említése 1234-ből is erre a névre utal, „Byna de Zurduk”. Az itt megtelepedett emberek évszázadokkal ezelőtt kerestek és találtak néhány olyan dombot, ami egy-két méterrel magasabb volt az árvizek szintjénél. Akik ide telepedtek, vállalták a kockázatot, mert jó volt a termőtalaj. Ezen települések házai azonban mindig ki voltak téve az árvíz veszélyeinek. Ugyanakkor a szeszélyes vízjárású Hernád vízerejének, vizének kihasználása fontos műtárgyak megépítésére adott lehetőséget. Az itteni fenékgát 1860 körül épült, a Bársonyos-patakba történő vízátvezetés céljából. A falunak a történelem során több tulajdonosa is volt. Aló. század elején Kassa városának birtokába került. Ekkor változott neve Hemádszurdokra. Amikor az 1880-as években fellépő filoxéravész nagyrészt elpusztította a Hernád-völgyi települések szőlőskertjeit és ültetvényeit, a hernádszurdoki gazdák is komoly károkat szenvedtek. A település lakosainak száma napjainkban mintegy 200 fő. Hernádnémeti A Hernád folyó bal partján fekvő falu az Arpád-kor- ban népesedett be. A tatárjáráskor teljesen kihalt, ezért később németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét. Első írásos említése — „Harnadnempti” néven - 1325-ből származik. A török hódoltság idején ismét elnéptelenedett, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. 1596-ban a Rákócziak birtokai közé került, akik hajdúkat telepítettek ide, s a település ekkor lett reformátussá. Hernádnémeti építészeti emlékei közé tartozik az 1768-ban épült katolikus templom, valamint az 1895-ben emelt református templom, amelyet a 17. századi templom helyén építettek újjá. A község lakosainak száma közel 3500 fő. Maximális hóvastagság (cm) 2010. december Országos éves csapadékrekord Az Országos Meteorológiai Miskolc-Jávorkút állomásán a 2010. évi csapadékösszeg 1550 mm volt, amely a rendszeres csapadékmérések kezdete óta az ország mai területén új rekordot jelent. A korábbi legmagasabb évi csapadékösszeg 1510 mm volt és 1937-ben Kőszeg-Stájerházak állomáson jegyezték fel. Békési belvizes táj -2010. december 296
