Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. december
December 17-20 December 17., péntek A Lónyay-főcsatoma 784 cm-es vízállással tetőzött Kő tájnál (III. fok: 800 cm). A Lónyay-főcsatorna árhullámképe Kótajnál December 19., vasárnap 225 éve, 1785-ben ezen a napon a pesti egyetemen ('Institutum Geometricum et Hjdrotechni- kuni) kiadták az első mérnöki oklevelet. December 20., hétfő A Tisza 741 cm-es vízállással tetőzött Tiszafürednél (III. fok: 730 cm). A Tisza árhullámképe Tiszafürednél Gondolatok a folyószabályozás dunai és tiszai sajátosságairól A hazai folyószabályozás története nem mutat teljesen egyenes vonalú fejlődést, s ennek megfelelően a Duna és a Tisza szabályozásának műszaki és gazdasági körülményei, az események időrendi kifejlődése sok tekintetben eltérnek egymástól. A dunai és a ászai árvizek kialakulásának sajátosságai, az uralkodó birtokstruktúrák jellege, a gazdasági fejlettség és az ebből származó kényszerítő erő, amely a vízszabályozások megkezdése irányában hatott (vagy éppen nem hatott!), egyfajta gondolkodásmód, amely bizonyos mértékig megkülönbözteti a dunántúli és a Tisza-vidéki embert, - mindezek, valamint számtalan egyéb tényező hatása is közrejátszott abban, hogy a Duna-völgyben a társulati mozgalom csak jóval később fejlődött ki, mint a keleti országrészben. A dunai társulatok által működtetett árvédelmi rendszer — amibe a társulati véderők felkészültségét is beleértjük — a 19-20. század fordulóján még kevésbé volt olyan kifejlett, mint az Alföldön. Mindehhez jellemző példaként azt a vízrajzi sajátosságot is hozzá lehet tenni, hogy különösen nedves időszakokban a Duna völgyében nemcsak a belvizeket kellett levezetni, hanem a kavicsos talajból feltörő vizeket is, szemben a kötöttebb talajú Tisza-völggyel, ahol a szivattyúzás ilyen esetben hetekig tartott, míg a Duna mentén sokszor hónapokig is elhúzódhatott. Az Institutum Geometricum et Hydrotechnikum Az Institutum Geometricum et Hydrotechnikum hivatalos megalapítására 1782. augusztus 30-án került sor, ezen a napon írta alá II. József az alapító rendeletet. Az intézetet az uralkodó a pesti tudományegyetem bölcsészeti karához kapcsolta, ezzel a mérnökképzést egyetemi szintre emelte. Az Institutum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat, 12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia Ecole Polytechnique-ben. A rendeletben az alapítás indoklásán kívül még egy fontos határozat található, amely Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, s erről bizonyítványt szerzett. Az Intézetben oktatott főtárgy maga az alkalmazott matematika volt, amelynek keretében a földmérő és vízépítő ismereteket tanították, Buda és Pest környékén tartandó terepgyakorlatokkal kiegészítve. Melléktárgyként a mechanika és a mezőgazdaságtan szerepelt, amelyek hallgatása ugyan kötelező volt, de csak járulékosan, kisebb óraszámban. A tanulmányokat külön elméleti és külön gyakorlati részből álló szigorlattal kellett lezárni. Az Institutum alapító okiratának utolsó oldala
