Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. december
December 14-17. December 14., kedd A KÖTIKÖVIZIG benyújtotta a Komplex Tis^a-tóprojekt második fordulójának pályázati dokumentációját, amelynek keretében a kivitelezési feladatok Európai Uniós támogatására pályáztak. December 15., szerda Az 1280/2010. (XII. 15.) Korm. határozat intézkedett a Felsőzsolcán és környékén tervezett, árvízkárok megelőzését szolgáló fejlesztésekről (Ezt módosította a Sajó völgye egyes településeinek árvízi biztonságát hosszútávra megteremtő beruházásokról szóló 1028/2011. (11.22.) Korm. határozat). A déli óráktól üzemelt a kolontári vízminőségi monitoring állomás, amely három paramétert mért: vízhőmérséklet, kémhatás (pH), vezetőképesség. A Tisza 806 cm-es vízállással tetőzött Tiszabercelnél (III. fok: 800 cm, LNV: 882 cm). A Tisza árhullámképe Tiszabercelnél December 17., péntek Támogatási döntés született arról, hogy az ÉKÖVIZIG KEOP projektet indíthat a „Takta-övcsatorna természetvédelmi rehabilitációja Keszpyéten és Tiszalúc között” c. témában. Az automata vízminőségi mérőrendszer egyik mérőállomása A négy utóbbi, belvizekkel jelentősen terhelt év (2006, 2010, 2011, 2013) belvízvédekezéseinek néhány jellemző adata maximumok mértékegység 2006 2010 2011 2013 Elöntés ezer ha 244 356 380 216 Védekezésben résztvevő igazgatóságok száma db 12 12 12 12 Védekezésben résztvevő belvízvédelmi szakaszok száma db 72 80 77 82 Ebből: III. fokban db 12 23 18 25 Védekezésben lévő szivattyú-telepek száma db 189 174 179 186 Napi átemelt vízmennyiség millió m3 30,1 30,4 25,4 32,1 Védekező létszám Fő 1042 1020 1184 1350 Napi védekezési költség millió Ft 98 70 70 118 Védekezésben eltöltött napok száma db 202 365 291 111 A 2010. évi belvízi helyzet értékelése (2) 2010 során megszaporodtak az azonnali beavatkozásokat kérő bejelentések, panaszok. A KÖVIZIG-ek 44 csatornán végezhettek kisebb-nagyobb szakaszokon mederkotrást, a cél a belterületek mentesítése volt. Az őszi felülvizsgálat során megállapították, hogy ezeknek a kotrásoknak még látszik a hatása, de a csatornák többsége olyan állapotban van, hogy a következő védekezési időszakot mindenképpen mederkotrással kell kezdeni. Sok helyen a szivattyútelepek csak szakaszosan tudtak üzemelni, mert a benőtt, feltöltődött csatornákban nem érkezett folyamatosan az utánpódás, annak ellenére, hogy a területen állt a víz. A korábbi évekhez hasonlóan az igazgatóságok felmérték, mely helyeken szükséges a települések és egyéb értékes mezőgazdasági területek belvízi veszélyeztetettsége miatt azonnali beavatkozás. Közel 3000 km-en kellett volna preventív kotrást végezni. Az 2010-es belvízvédekezés extrémitását nem is az elöntött területek nagysága, hanem a védekezés folyamatossága, az átemelt vízmennyiség mutatja (3. ábra). Összesen 2,8 milliárd m3 belvizet emeltek át - ez több mint a Balaton térfogata — pedig az év során már nem a mezőgazdasági területek teljes mentesítése, hanem csak a belterületek védelme volt a cél. A belvizes szivattyútelepek elektromos rendszere elöregedett, sok volt a meghibásodás. A hosszan tartó és nagy kapacitásokat igénylő védekezés során 20 szivattyútelepen jeleztek olyan működési zavart, ami azonnali javítást igényelt. 2010. január 1.- december 31. között a belvízvédekezés becsült költsége 8,35 milliárd Ft volt. Az országban 133 db belvíztározóban (állandó és ideiglenes tározók) 187 millió m3 belvíz fogadására van lehetőség. 2010. december végén 91 tározóban 138 millió m3 belvíz volt betározva. A belvíztározók szabad kapacitása a műszaki/fenntartási hiányosságok és jogi feltételek nem kellő tisztázása miatt nem használhatók ki teljes mértékben, ráadásul a belvíz tározása során vízminőségi kérdések is felmerülnek. Összességében megállapítható, hogy az átemelthez képest a tározott/tározható vízmennyiség nem számottevő, kevesebb mint 10%.
