Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. november
Gyöngyös-Nagyrédei tározó rekonstrukciója Gyöngyös-Nagyrédei tározó rehabilitációja, környezetfejlesztése A tározó 1974-75-ben épült a Tarján-patak 1+007 km szelvényében. A vízgyűjtő terület: 70,3 km2, ebből a Tarján-patak: 36,5 km2, a Toka-patak: 33,8 km2. A mértékadó vízhozam: Ql%=42,0 mVs. Az eredeti hasznosítási cél öntözővíz biztosítás és árvízcsúcs csökkentés volt, a jelenlegi: árvízcsúcs csökkentés, jóléti hasznosítás (horgászat) és öntözővíz biztosítás. A tározó 37 éve került beüzemelésre, átfogó rekonstrukció még nem volt. A rekonstrukció során az elzárógátnál, a fenékleürítő, üzemi és vízkivételi műtárgyaknál, az árapasztó műtárgynál, a tározótérben és az őrtelep: irányoztak elő munkákat. A felmért iszap mennyisége: 250000 m3, de ennek egy része gazdaságosan nem kitermelhető. 50 000 m3 iszap kitermelését irányozták elő hidro- mechanizációval, a Tarján-pataki ágból, elsősorban a műtárgyak környezetében A fejlesztés forrása az ÉMOP-2009-3.2.1/D Térségi jelentőségű vízrendszerek fejlesztése c. keret volt. A kedvezményezett: az EKÖVIZIG. A projekt előkészítő munkafázisai 2008. decemberében indultak. A kivitelezés 2011. október 21. — 2012. szeptember 30. között folyt, és 2012 decemberében zárult le. A projekt összes költsége 383 millió Ft volt. Karóverő sulyok Az árvízvédelmi karók leveréséhez szolgáló, 5-7 kg súlyú, szilfa anyagú, henger, vagy hordó alakú, kovácsolt vas abroncsokkal erősített fejű, akácfa nyelű eszköz. Karóhúzó A levert árvízvédelmi karó kihúzására szolgáló, a kétkarú emelő elve alapján működő védekezési eszköz. A karó mellé állított bak emelőrúdjának egyik végén lévő láncot a karóra hurkolják, majd a rúd másik végének lenyomásával az árvízvédelmi karó kis erővel kiemelhető a talajból. Péch József 1892-ben írott szakkönyvének címlapja (Ez volt az első magyar nyelvű árvízvédelmi szakmunka.) A gát tömörsége jó gátépítésnél különösen arra hell törekednünk, hogy agát teste lehető legvékonyabb rétegekben és a lehető legtömörebben épüljön... ...Talicska-munkánál ugyanis, a legszigorúbb felügyelet mellett is, csak 10-15 cm vastagságban tömörül meg kellőleg a talicskával keresgtül-kasul lejártföldréteg, a rétegnek egen fölüli vastagsága pedig nem nyomul össge elegendőleg. Azért helyesebb volt a Tisga-sgabalyogas kezdetén követett az a szokás, hogy csak 24 cm vastagságú rétegek voltak megengedve; és külön gyerekek voltak a egeiből fölállítva, hogy a talicskából kiborított földet kapáikkal agonnal széthúggák, és a talicska útjait egyengessék, nehogy 24 cm-nél vastagabb rétegek támadjanak... ...Általában véve, nem lehet eléggé hangsúlyozni annak szükségét, hogy a gát építését a lehető legsga- bálysgerűbben hajtsuk végre, és hogy e tekintetben nem kell semmi költségtől visszariadni, mert a hibás gátmunkát az árvizek mindenesetre meglelik, és ag építés kögben elkövetett mulasztásokat ag árvizek idejében kell majdan múlhatatlanul helyre hogni, a mikor pedig ag sokkal nehezebben megy, és sokkal több költségbe kerül. ” (Péch József: Gátvédelem, 1892)
