Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. február
Síkvidéki belvízcsatornák, belvíztározók, műtárgyak adatai Belvízcsatornák (állami, társulati, önkormányzati) hossza összesen, km 33 939 rézsű felülete, millió m2 193 fenntartó sáv felülete, millió m2 141 Belvíztározók száma összesen, db (állami, társulati, önkormányzati) 226 ebből: állandó 102 időszakos 124 Belvíztározók térfogata összesen, millió m3 242 ebből: állandó 110 időszakos 132 Szivattyútelepek száma összesen, db 243 Szivattyútelepek névleges teljesítménye összesen, m3/s 749 ebből: esésnövelő szivattyútelepek, m3/s 118 Műtárgyak összesen, db 29 291 ebből: zsilip 5 029 hidak 2 494 félstabil szivattyúállomások 80 Őrtelepek száma, db 175 Belvíz-érzékenységi térkép A belvizek kialakulásában szerepet játszó, a belvíz keletkezését elősegítő, térben és időben viszonylag állandó tényezők adatait tartalmazza a belvíz-érzékenységi térkép. Az ilyen térkép jól hasznosítható a földhasználat tervezésében is. ■r Az A/só-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ADUKÖVIZIG) árvízvédelmi szakaszai (2010) Belvíz A belvíz a magyar Alföld sajátos, összetett hidrológiai jelensége. A régi kifejezés a lefolyástalan és többnyire kötött talajú földfelszínt időszakosan elborító vizet nevezi meg. A 19. századi ármentesítő és belvízrendező társulatok értelmezése szerint a belvíz nem a távolról a társulat érdekeltségi területére folyt, hanem a talajba be nem szivárgott helyi víz. A távolabbról, a magasabb területről érkező vizet megkülönböztetésül kiilvízpek nevezték. A belvízi jelenség bonyolultságát és így kezelésének összetettségét is jelzi, hogy több mint 50 fogalom ismert a szakirodalomban a belvíz meghatározására. Az árvédelmi gátak 19. századi megépítését követően az árterek birtokosai számára a belvizek elleni védekezés lassanként ugyanolyan fontos kérdéssé vált, mint maga az ármentesítés, hiszen számukra szinte mindegy volt, hogy termésüket az árvíz, vagy a belvíz teszi tönkre. A vízlevezető csatornarendszer és műtárgyainak (átereszek, zsilipek, majd később a vízátemelő szivattyútelepek) megépítése nem várt költségekkel terhelte meg az ármentesítő társulatokat, amelyeknek alapfeladataik közé — már az 1870-as évektől fogva — fokozatosan fel kellett venniük a belvíz levezetését is. Belvízképződés A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 03.01. Bajamargittaszigeti 47,800 Duna bp. Baja 976 1965. VI. 19. 700 800 900 03.02. Baja-foktői 38,345 Duna bp. Baja 976 1965. VI. 19. 700 800 900 03.03. Uszód-solti 41,077 Duna bp. Paks 872 1965. VI. 18. 600 700 800 A belvíz elsődleges forrása a helyben lehullott csapadék. A belvízképződés hevességét fokozza: a nagy intenzitással hulló jelentős eső, avagy a nagy mennyiségű hó és jég, a hirtelen felmelegedés, vagy langyos eső miatti gyors elolvadása, valamint a fagyott, vagy a vízzel telített talajra került csapadék- vagy olvadékviz. A nagy mértékű belvízképződés feltétele lehet a felsorolt tényezők együttes előfordulása, vagy a talajvíz távolabbi okból bekövetkező megemelkedése is. Magyarország belvíz-érzékeny területeinek térképe
