Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. augusztus
/A dunai árhullám Bajánál: előtrében a Petőfi-, háttérben a Nagy-Pandúr-sziget Deák Ferenc vízbeeresztő és hajózsilip Baján, a Sugovica és a Szeremlei Holt-Duna találkozásánál 1875-ben zsilip épült azért, hogy segítségével a Dunát és Tiszát összekötő, 1794- 1801 között épült Ferenc-csatornába a Baja- Bezdáni tápcsatornán át vizet lehessen juttatni. Az akkori Európában ez egyedülálló, téglafalazatú hajó- és tápzsilipből álló, kettős hasznosítású vízügyi létesítmény volt. Az ugyanitt 1916-ban épített szivattyútelepen 2001-től konferenciaterem és zsilipmúzeum működik. Szivattyútelep, védelmi központ és gátőrház Ersekcsanádon Az érsekcsanádi Duna-átvágás alatt 1898-ban gőzüzemű szivattyútelepet építettek és ezzel emelték át a belvizeket a Dunába. A telepet 1967-ben villamosították, majd a 100 éves évfordulóra teljes felújítását is elvégezték. A megszélesített töltésen árvízvédelmi központ, gátőrház és gépészlakás is található. A Duna másik partján található Európa legjelentősebb ártéri természeti értéke, Gemenc. Karapancsai szivattyútelep Az 1904-ben épült létesítmény a térség legjelentősebb belvízrendezési műve, amely a Mohácsi-sziget fölösleges belvizét emeli a Baja-Bezdáni tápcsatornába. A szivattyútelep két szivógázmotorral hajtott turbinalapátos gépének működéséhez szükséges generátorgázt évtizedeken át fafűtéssel állították elő. Az épületek a korai organikus-ökologikus építészet remekei. A telep technikatörténeti emlék. Az 1960-as átalakítás óta a szivattyúkat villamos motorok hajtják. Árvízvédekezési terv Jogszabályban előírt terv, amelyet védelmi szakaszonként kell elkészíteni. Tartalmaznia kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek. Ezek vázlatosan: műszaki leírás, áttekintő helyszínrajz, részletes helyszínrajz, hossz-szelvények, jellemző töltés-keresztszelvények, töltésállapot jellemzés, kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről, ezek megvalósulási terveivel és felülvizsgálati jegyzőkönyveivel, a hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése, segédletek, a szakasz védekezési naplója. Agyagékelés, agyagmag, agyagpaplan Agyagékelés — a gát alatti szivárgást megakadályozó, agyagból épülő talajtest. Agyagmag — a föld- vagy terméskő-gát belsejében lévő vízzáró gátrész. Agyagpaplan — az árvízvédelmi töltés hullámtéri oldalán épített agyag feltöltés. Feladata a szivárgások csökkentése, ezért általában tömörítik.
