Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Június 17-19. Június 17., csütörtök 18:00 A Kormány 196/2010. (VI. 17.) rendeleté alapján a 08.06. Bánréve-felsőzsolcai és a 08.07. Miskolc-sajópüspöki árvízvédelmi szakaszok, valamint a 08.08. Hernádnémeti-her- nádszurdoki és a 08.09. Hidasnémeti-bőcsi ár- vízvédelmi szakaszok teljes hosszán a rendkívüli árvízvédelmi készültséget megszűntették. Június 18., péntek Vízeresztés kezdődött a Fertő-tóból (június 28-ig). A Tisza árhulláma 870 cm-es vízállással tetőzött Csongrádnál (III. fok: 800 cm, LNV: 1034 cm). 8:00 A DDKÖVIZIG a 05.03. BalatonleUe belvízvédelmi szakaszán június 18. 8:00 órától június 30. 17:00 óráig belvízvédekezést végzett ([-III. fok). 12:00 A KÖDUKÖVIZIG helyi vízkár készültséget rendelt el, és védekezési munkákat végzett a Velencei-tónál. A készültséget július 4-ig tartották fenn. A Dunán levonult az árhullám, mindenhol készültségi fokozat alattiak a vízállások. Június 19., szombat 25 éve, 1985-ben ezen a napon töltötték fel és ünnepélyesen üzembe helyezték a Kis-Balaton I. tározóját, a Hídvégi-tavat. Mosoni-Duna A Duna mellékága a Kisalföldön. Hossza: 121,5 km. A Szigetközt D-ről határolja. Rajkától E-ra ágazik ki a Dunából és Gönyű Ny-i határában torkollik vissza. Vízjárását a rajkai zsilipen át szabályozzák. A Moson helységnév valószínűleg szláv eredetű, jelentése „mocsári (vár) A Kis-Balaton Védelmi Rendszer (KBVR) 1981 júniusában kezdték el kiépíteni a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) I. sz. (balatonhídvégi) tározóját. A program keretében a Zala legalsó szakaszát ismét elárasztják vízzel, hogy a Balaton helyett ismét a mocsarakban halmozódjanak fel a tó vízét károsító anyagok. Az 51 km2-nyi visszaalakított terület a Balaton felszínénél 1,5 méterrel magasabban fekszik. A KBVR első ütemében megépült 18 km2 tározófelületű létesítmény 21 milli- ó m3 vizet képes tározni. A terület 1986 óta tájvédelmi körzet, ismét az eredeti, kárpát-medencei árterek flórájának és faunájának értékes élőhelye lett az ország egyik legjobban megközelíthető és leglátogatottabb régiójában. Jellegzetes növényei a gyékények, tündérrózsa, békatutaj és vízitök együttese. Ritka költöző madarai közül a nagykócsag a hazai környezetvédelem szimbólumává vált. A Tisza árhullámképe Csongrádnál A Kis-Balaton története A 18. század végéig nem tettek különbséget a Balaton és a Kis-Balaton között; a Fenékpuszta- Balatonhídvég közötti térséget — a mai, tágabb értelemben vett Kis-Balatont - a tóhoz tartozó területként tartották számon. A Fenékpuszta-Balatonhíd- vég közötti vízfelületet először a Balaton 1833-ban készült térképe nevezi „Kis-Balaton”-mát. A tó vízutánpótlódásáról gondoskodó Zala folyó Balatonhídvég alatt beleveszett a nádasokkal és szabad vízfelületekkel tarkított mocsárba, vize pedig e természetes szűrön keresztül jutott a Balatonba. 1863-ban megépítették a Sió-zsilipet. A szabályozási munkák következtében a Kis-Balaton magasabban fekvő részei szárazra kerültek. Vízborítást csak a Zala árvizeikor kapott a terület, egészen az 1920-as évekig — ekkor azonban a megépült árvédelmi töltések gyakorlatilag kizárták a folyó árvizeit a Kis-Balatonból, s azok — minden hordalékukkal, majd később szennyeződéseikkel együtt — közvetlenül jutottak a Balaton medrébe. Ennek következtében az 1960-70-es években a tó nyugati vízmedencéje fokozatosan eliszaposodott, a növényi tápanyagok feldúsulásával párhuzamosan pedig a Balaton egész környéke elszennyeződött Az 1980-as években fontos intézkedéseket hoztak a tó megmentése érdekében. A legfontosabb a Kis- Balaton egykori szűrő-szerepét és természetvédelmi rezervátum jellegét visszaállító „Kis-Balaton Védelmi Rendidet1’ (KBVR) program, mely eddigi beruházásai mellett (I. ütem - Hídvégi-tó, II. ütem - Ingói berek) a jövőre vonatkozó terveket is tartalmaz. A Kis-Balaton madártávlatból
